Nettó

Nettón nagy általánosságban azt az összeget értjük, ami a különböző levonások után megmarad akár a fizetésünkből, akár cégünk eredményéből. A levonások leginkább az adókat jelentik, de általában mindenféle levonás utáni összeget nettóként szoktunk emlegetni.

Nettó összegről nagy általánosságban akkor szoktunk beszélni, amikor valamiből már levonták a szokásosnak mondható levonandókat. Az eredményből például a nyereségadót, egy termék vagy szolgáltatás árából az áfát – nyilván ez a szó legfontosabb tartalma. A nettó ellentéte a bruttó, ez az az összeg, amiből a nettóhoz vezető tételeket levonják. 

A bruttó-nettó témakörben a legfontosabb vállalkozói tudás, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy melyikről beszélünk. Ha mond egy összeget egy beszállítónk, mindig tisztázni kell, hogy bruttót vagy nettót ért alatta, és nekünk is mindig világosan jeleznünk, hogy az adott helyzetben bruttó vagy nettó számokat mondunk valaki másnak. 

Éppen ezért fontos, hogy üzleti vagy pénzügyi terv készítésekor, mindig konzultáljunk legalább egy könyvelővel, hogy tisztában legyünk vele: a bruttó árbevételt milyen levonások terhelik majd, és csak a ténylegesen nettó összeggel számoljunk, amikor azt akarjuk megtudni, hogy a cégünk nyereségesen működik-e.

Sokan igyekeznek a vállalkozásukból a lehető legtöbb nettót kivenni, és ezért akár az illegális megoldásokat is felvállalni. Mondanunk sem kell, hogy ez nemcsak helytelen, de törvénysértő, és nemcsak a vállalkozásunk, de akár az egész életpályánk is rámehet, amikor felbukkan a színen az adóhatóság, tehát ne tegyük. 

De teljesen legális módszerekkel is lehet csökkenteni egy vállalkozás adóterhelését, ott van mindjárt a vállalkozási forma megválasztása, mint lehetőség. Vannak olyan adózási konstrukciók is, amelyek csökkentik az adóterhet, de itt is fontos az apróbetű, mivel később ez visszaüthet. Tipikusan ilyen lehetőség lehet az ekho vagy a kata, amit maximálisan kihasználva most ugyan kevesebb adót fizetünk, de cserébe jövőbeli jutattásról is lemondunk.