0%

Társasági adó / TAO

A társasági adó a társaságok profitjára kivetett adó. Ezt majdnem minden vállalkozásnak fizetnie kell, bár vannak az adó mértékét csökkentő és néha sajnos növelő korrekciós tételek.

A társasági adó olyan jövedelemadó, amelyet – mint a névből is következik – a társaságok fizetnek meg az államnak. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ahogy a magánszemély a jövedelme után személyi jövedelemadót (szja) fizet, úgy a társaság a profitja után társasági adót (tao). 

Társaság alatt egészen sokféle tömörülést lehet érteni, ide tartoznak a lakásszövetkezetek, egyesületek, vízi társulatok, alapítványok, ügyvédi irodák, és még egy sor más társas szerveződés. Nem fizetnek azonban társasági adót a pártok vagy a Nemzeti Bank és a Posta, valamint más, törvényben meghatározott szervezetek. A tao esetében a legfontosabb adóalanyok persze a vállalkozások.

A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, az adófizetés utáni pedig az adózott eredmény. Hogy ebből az adóalapból mennyit kell adóként befizetni, az országonként erősen változó, de általában jelentős tétel. Sok helyütt 20 százalék körüli, vagy még ennél is lényegesen magasabb a társasági adó mértéke. Magyarországon a tao mértéke 9 százalék, amely így már nemzetközi, vagy legalábbis európai uniós viszonylatban nagyon alacsonynak számít. 

Ráadásul az adóalap, vagy akár maga az adó több tétellel is csökkenthető. A csökkentő tételek egy része a cégek működési logikájából vezethető le, ilyen például az értékcsökkenés, amit levonhatunk az adóalapból, hiszen az elhasználódó eszközöket idővel pótolni kell. Ugyanígy leírható a jövőbeli kötelezettségekre képzett céltartalék vagy a behajthatatlan követelés.

Az adócsökkentő tételek egy másik része azért van, mert ezzel a kormány ösztönözni akarja a vállalkozásokat valamilyen tevékenységre. Ezért vonható le a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek egy része, a megváltozott munkaképességűek, a szakképzésből kikerülők bérének vagy adójának egy része, vagy lekötött fejlesztési tartalék egy része, és messze nem utolsó sorban a kkv-k esetén a nyíltvégű pénzügyi lízing akár teljes kamatköltsége.  

Sajnos van számos az adóalapot növelő korrekciós tétel is: ilyennek számít például a jogerősen megállapított bírság vagy bármely nem a vállalkozás érdekében elszámolt költség.

Az alacsony társasági adó nem csak az eleve helyi vállalkozásoknak kedvez, hanem külföldről is odacsábíthat cégeket, és a több országban jelen lévő vállalkozások is szeretik az árbevételüket ahol csak lehet, a kedvezőbb adózású országokban elszámolni. Ezt a többi ország érthető módon nem nézi jó szemmel, hiszen ez náluk bevételkiesést eredményez. Éppen ezért az államok egyre szigorúbban szabályozzák a kapcsolt vállalkozások közötti pénzmozgást, különös tekintettel a transzferárakra, vagyis az ilyen cégek közötti elszámoló árakra.

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.

Kapcsolódó témák






Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!