Személyi jövedelemadó / SZJA

A személyi jövedelemadó a jövedelmünk egy bizonyos hányada, amit évről évre adóként az államkasszába fizetünk be. A jövedelem nemcsak bért takar, ide tartozik az osztalék, a lakás eladásából származó jövedelem, valamint a megbízásos jogviszonyban keresett pénz is. A magyar szja lineáris.

A személyi jövedelemadó a jövedelmünknek az a része, amit közös ügyeink finanszírozása érdekében az államkasszába fizetünk be. Az alapfilozófia az, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia mondjuk a rendőrség fenntartásához, hiszen a közbiztonság előnyeit mindannyian élvezzük. Ehhez nagyon hasonló a járulék fogalma, ám azt csak a nevében megjelölt célra lehet felhasználni. Ezzel szemben az szja felhasználásáról – minden más adóhoz hasonlóan – az országgyűlés dönt a költségvetési törvényben, vagyis bekerül a nagy közös kalapba, és lényegében bármi lehet belőle. 

A jövedelemadó mértékét és azt, hogy mi számít jövedelemnek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Szép vastag törvényszöveg ez, mert nem könnyű eldönteni, hogy mi számít jövedelemnek, azaz mi után kell megfizetni az adót, tehát mi számít bele az adóalapba. A bruttó bér persze adja magát, de vállalkozóként jó tudni, hogy a cégből osztalékként kivett pénz is szja-köteles. 

De sok minden ide sorolható még, szja-t kell fizetni például akkor is, amikor a lakást drágábban adjuk el, mint ahogy vettük, hiszen ezzel valójában pénzt kerestünk, azaz jövedelmünk keletkezett. Más kérdés, hogy ez alól a több mint 5 év után eladott lakások esetében felmentést ad a törvény.

Az szja lehet degresszív, regresszív vagy lineáris. Degresszív akkor, ha nagyobb jövedelem után nagyobb befizetési hányadot ír elő, lineáris, ha minden jövedelem ugyanazzal az adókulccsal adózik, és regresszív, amikor a nagyobb jövedelem kisebb hányadát kell befizetni. Regresszív szja mellett nem könnyű érvelni, de a degresszív és a lineáris között nagy a verseny ma a világban, aszerint hogy hány helyen alkalmazzák. 

A degresszív adó mellett a társadalmi különbségek csökkentését célul tűző politikai mozgalmak szoktak érvelni, a lineáris mellett pedig az egyéni szabadságjogokat előtérbe helyezők, de e tekintetben meglehetősen nagy az átjárás a különféle formációk között, például azért, mert elég sokan gondolják, hogy a gazdagoknak van módjuk eltitkolni a jövedelmüket, és meg is teszik, ha az szja degresszív. 

Az szja igazságosságáról szóló vitában nem lehet figyelmen kívül hagyni a többi adónem szerepét sem. Az áfa például biztosan nagyobb kiegyenlítő szerepet tölt be a gazdagok és a szegények között, hiszen a szegények kevés és olcsó termék után fizetik meg azt, míg a gazdagok sok minden, köztük drága javak után is. 

Magyarországon az szja ma lineáris, minden adóalapba számító jövedelem 15 százalékát kell szja-ként befizetni. Ha jövedelem csak a hivatalosan bejelentett bérből származik, akkor az szja-bevallásodat e-közigazgatási szolgáltatásként a NAV készíti el, lényegében nem is kell vele foglalkoznunk. 

Az szja-ból a kormányok bizonyos társadalmi csoportok számára kedvezményeket, adócsökkentési lehetőségeket biztosítanak, hogy ezzel ösztönözzék őket valamire, vagy hogy elismerjék hátrányos helyzetüket. Magyarországon például kiterjedt kedvezményrendszer támogatja a gyermeket nevelőket, nagycsaládosokat, hogy a családok minél több gyereket vállaljanak.