0%

Járulék

A járulék adók módjára behajtható, állam által kivetett fizetési kötelezettség, amelynek felhasználása viszont célhoz kötött, tehát az állam nem arra költi, amire akarja. Fontos, hogy a járulékfizetéssel jogot szerzünk valamilyen ellátásra, ami a legtöbbször arányos a befizetett járulék összegével.

A járulék az állam által általában a bérek után százalékosan kivetett fizetési kötelezettség. Annyiban különbözik az adótól, hogy ez a pénz fel van címkézve, az állam sem költheti bármire, mint az adóforintokat, hanem arra a célra kell fordítania, amire kiveti. A járulék ugyanakkor adók módjára behajtható. 

További fontos különbség az adó és a járulék között, hogy utóbbival jogot szerzünk valamire. A 2020. július 1-től összevont társadalombiztosítási járulékkal egyben a későbbi nyugdíjra, az orvosi ellátásra, a táppénzre (ezek nem azonosak a szociális hozzájárulással, ami egy adó) és a munkanélküli-ellátásra. Az adott ellátás – ha pénzbeli, akkor – arányos a befizetett járulékkal, aki többet fizet, magasabb nyugdíjat, táppénzt vagy munkanélküli-ellátást kap. 

Nem árt, ha tudjuk, hogy az utolsó aktív éveink keresetének gyakorlatilag semmi köze nincs a majdani nyugdíjunkhoz. Ez egy közkeletű tévedés, ami miatt sokan úgy gondolják, elég lesz majd sokat fizetni az utolsó 5 évben. A valóság ezzel szemben az, hogy 1988-tól számítva az összes bérünk nyilván van tartva, és ebből számítják majd a nyugdíjat. 

Nyugdíjba vonuláskor eddig az időpontig visszamenőleg megnézik a béreket, és megállapítják, hogy a teljes azóta eltelt időszakban átlagosan az átlagjövedelem hányszorosa után fizettünk járulékot. Ez az életpálya-kereset. Belátható, hogy az életpálya-kereset – azaz az elmúlt több mint 30 év keresete – az utolsó évek befizetéseinek felpumpálásával csak nagyon kicsit befolyásolható. 

Ha az életpálya-kereset az esetünkben mondjuk 1,5, akkor a nyugdíj megállapításakor ennyivel megszorozzák az nyugdíjba vonulás előtti év átlagkeresetét, és az így kapott összeg durván 80 százaléka (ez a helyettesítési ráta) lesz a nyugdíj. 

Mivel a képletben a megelőző évi átlagkereset szerepel, magas bérnövekedés idején meglehetős különbségek keletkezhetnek az induló nyugdíjban attól függően, hogy december 31-én vagy a következő év január elsején megy-e valaki nyugdíjba.

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.

Kapcsolódó témák


Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!