Járulék

A járulék adók módjára behajtható, állam által kivetett fizetési kötelezettség, amelynek felhasználása viszont célhoz kötött, tehát az állam nem arra költi, amire akarja. Fontos, hogy a járulékfizetéssel jogot szerzünk valamilyen ellátásra, ami a legtöbbször arányos a befizetett járulék összegével.

A járulék az állam által általában a bérek után százalékosan kivetett fizetési kötelezettség. Annyiban különbözik az adótól, hogy ez a pénz fel van címkézve, az állam sem költheti bármire, mint az adóforintokat, hanem arra a célra kell fordítania, amire kiveti. A járulék ugyanakkor adók módjára behajtható. 

További fontos különbség az adó és a járulék között, hogy utóbbival jogot szerzünk valamire. A jelenleg munkabérből levont 18,5% társadalombiztosítási járulékot az adóhatóság utalja tovább a Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére. Az adott ellátás – ha pénzbeli, akkor – arányos a befizetett járulékkal, aki többet fizet, magasabb nyugdíjat, táppénzt vagy munkanélküli-ellátást kap. 

Nem árt, ha tudjuk, hogy az utolsó aktív éveink keresetének gyakorlatilag semmi köze nincs a majdani nyugdíjunkhoz. Ez egy közkeletű tévedés, ami miatt sokan úgy gondolják, elég lesz majd sokat fizetni az utolsó 5 évben. A valóság ezzel szemben az, hogy 1988-tól számítva az összes bérünk nyilván van tartva, és ebből számítják majd a nyugdíjat. 

Nyugdíjba vonuláskor eddig az időpontig visszamenőleg megnézik a béreket, és megállapítják, hogy a teljes azóta eltelt időszakban átlagosan az átlagjövedelem hányszorosa után fizettünk járulékot. Ez az életpálya-kereset. Belátható, hogy az életpálya-kereset – azaz az elmúlt több mint 30 év keresete – az utolsó évek befizetéseinek felpumpálásával csak nagyon kicsit befolyásolható. 

Ha az életpálya-kereset az esetünkben mondjuk 1,5, akkor a nyugdíj megállapításakor ennyivel megszorozzák az nyugdíjba vonulás előtti év átlagkeresetét, és az így kapott összeg durván 80 százaléka (ez a helyettesítési ráta) lesz a nyugdíj. 

Mivel a képletben a megelőző évi átlagkereset szerepel, magas bérnövekedés idején meglehetős különbségek keletkezhetnek az induló nyugdíjban attól függően, hogy december 31-én vagy a következő év január elsején megy-e valaki nyugdíjba.