Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás / EKHO

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, rövidítve ekho, a kreatív területeken dolgozók (írók, újságírók, művészek, filmesek stb.) számára választható kedvező közteherviselési forma. A munkavállaló így kevesebb adót és járulékot fizet, vagyis több marad a zsebében. Mindezért azonban kevesebb állami szolgáltatás is jár.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, rövidítve ekho, egy olyan adózási és járulékfizetési konstrukció, amelyet bizonyos szakmákban dolgozó magánszemélyek választhatnak. Lényege, hogy a hagyományos foglalkoztatáshoz képest egyszerűbb adminisztrációval jár, és sokkal kevesebb közterhet kell fizetnie ennek alkalmazásával mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak.

Az ekhót jellemzően kreatív foglalkozást űzők választhatják, mind például újságírók, írók, színházi, illetve filmművészek, cirkuszművészek és előadók, és így tovább. Fontos, hogy az ekho csak magánszemélyek közteherviselése esetén értelmezhető, tehát vállalkozások akkor sem adózhatnak ilyen formában, ha a megnevezett kreatív területeken tevékenykednek. 

A társas vállalkozás munkavállalója azonban magánszemélyként akkor is adózhat így, ha alkalmazott, és akkor is, ha megbízási szerződéssel dolgozik. Vagyis ha van egy színházművészeti területen működő cégünk, az nem adózhat így, de a cég tagjaként már kaphatjuk így a fizetésünket. 

Az ekho lényege, hogy a munkavállaló két részletben kapja meg a fizetését. Az első részletnek legalább a minimálbérrel meg kell egyeznie (magasabb lehet, de rendszerint nem szokott több lenni). Ez általános szabályok szerint adózik, és fizet járulékokat, vagyis éppen úgy, mint bármelyik másik munkavállaló fizetése. A másik rész, az ekho szerint fizet közterheket, ez pedig sokkal kedvezőbb: csupán 15 százaléknyi személyi jövedelemadót vonnak le utána. 

Összességében a munkavállaló kevesebb közterhet fizetett, és a munkáltatónak is kevesebb fizetnivalója van ilyenkor. De vigyázni is érdemes, mert semmi sincs ingyen: a munkavállaló csak a minimálbéres fizetése után jogosult szolgáltatásokra. Ha megbetegszik, ez után kapja csak a táppénzt, ami pár nap esetében talán nem nagy gond, de komoly fejfájást jelenthet, ha valaki pechjére hónapokig, évekig kezelésre szorul. Ugyanígy, a nyugdíjba is csak az általános szabályok szerint közterheket fizető rész számít bele. 

Persze van arra lehetőség, hogy az általános szabályok szerint adózó részt felemeljék, amit néha meg is tesznek a nyugdíj felé közeledő ekhózók, de összességében azért kevesen ilyen tudatosak.