TB-járulék / Társadalombiztosítási járulék
Egy alkalmazott munkabérét terhelő közterhek egyik jelentős eleme a tb-járulék – ennek kulcsa a bruttó bér 18,5%-a.
A jelenlegi adózási szabályok szerint egy alkalmazott munkaviszonyból származó bérjövedelméhez kapcsolódóan kétféle járulékot kell fizetni: munkavállalói és munkáltatói járulékot. A munkavállalói rész tartalmazza a személyi jövedelemadót és a biztosítottat terhelő tb-járulékot.
A tb-járulék négy korábbi járulék (10% nyugdíjjárulék, 4% pénzbeli és 3% természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5% munkaerőpiaci járulék) összevonásából született, mértéke egységesen 18,5% – a bruttó bérre vetítve.
A tb-járulékalapnak azonban van egy kötelező minimuma is: ez a mindenkori minimálbér 30%-a, függetlenül attól, hogy az alkalmazott teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ha az erre számított 18,5%-ot nem éri el a járulék összege, a különbözetet a munkaadónak kell megfizetnie.
A tb-járulék mellett önálló járulékként megmarad a 10% nyugdíjjárulék néhány speciális juttatás esetében – pl. gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj. A családi járulékkedvezmény a teljes tb-járulékkal szemben érvényesíthető a személyi jövedelemadón túl.
Az egykulcsos járulék fizetése egyrészt némi adminisztrációs könnyítést jelent a vállalkozásoknak, ugyanakkor azzal, hogy gyakorlatilag minden biztosítottnak egységes társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, megnőtt a feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége. Igaz, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 25.