Bruttó

Bruttóként azokra az összegekre szoktunk hivatkozni, amiket még további, tudható levonások terhelnek, jellemzően például az adók. Bruttó lehet a bér, az árbevétel vagy az eredmény is, de egy ország teljesítményét is egy bruttó mutatóval, a GDP-vel szoktuk jellemezni.

Bruttó összegről nagy általánosságban akkor szoktunk beszélni, amikor valamiből előbb-utóbb le kell vonni különböző tételeket, de ez még nem történt meg. A bruttóval ellentétben a nettón pont azt az összeget értjük, amit már nem terhelnek további levonások. 

A hétköznapi életben sok mindenre mondhatjuk, hogy az bruttó, mert még tartalmazza a későbbi levonásokat is. Mivel a levonandó tételek legtipikusabban az adók, ezért bruttó értelemben beszélhetünk mindenről, amit adó terhel. Beszélhetünk tehát bruttó bérről, árbevételről vagy eredményről is. 

A bruttó-nettó témakörben a legfontosabb vállalkozói tudás, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy melyikről beszélünk. Ha mond egy összeget egy beszállítónk, mindig tisztázni kell, hogy bruttót vagy nettót ért alatta, és nekünk is mindig világosan jeleznünk, hogy az adott helyzetben bruttó vagy nettó számokat mondunk valaki másnak. 

Éppen ezért fontos, hogy üzleti vagy pénzügyi terv készítésekor, mindig konzultáljunk legalább egy könyvelővel, hogy tisztában legyünk vele: a bruttó árbevételt milyen levonások terhelik majd, és csak a ténylegesen nettó összeggel számoljunk, amikor azt akarjuk megtudni, hogy a cégünk nyereségesen működik-e.