Üzleti terv

Az üzleti terv egy cég alapításának és működtetésének sorvezetője. Egyetlen dokumentumban jeleníti meg a vállalat jövőbeli célkitűzéseit, a marketing-, a pénzügyi és a működési terv legfontosabb elemeit.

Minden vállalkozás működésének alapja az üzleti terv. Ez az a sorvezető, amihez mindig vissza lehet nyúlni, amikor úgy érezzük, rossz irányba mennek a dolgok vagy csak egyszerűen tudni akarjuk, hogy a cég azon az úton jár, amit eredetileg kitaláltunk neki. 

Üzleti tervet sok helyen kérnek a vállalkozásoktól, például a bank is rendszerint kéri azt hitelezéskor, de az üzleti terv lényege mégis inkább az, hogy támaszt adjon a cégvezetésnek. Nem kell mindennek pontosan úgy történnie egy cég életében, ahogyan az az üzleti tervben szerepel, de a cégvezetésnek mindig meg kell tudni indokolnia, hogy miért tért el az eredetileg kidolgozott tervektől. 

Az üzleti terv abból indul ki, hogy hol tart a vállalkozás és mik a jövőbeli elképzelései. Mit akar eladni, kinek, mennyit és mennyiért, és hogyan, milyen erőforrások ráfordításával állítja majd elő és értékesíti ezt a volument. Ehhez meg kell vizsgálni a piacot, ahol a cég tevékenykedik, tisztában kell lenni a versenytársak piaci pozícióival, termékeivel, és tudni kell, hogy saját termékünk vagy szolgáltatásunk miben és mennyivel jobb a versenytársakénál. 

Számos olyan elemzési módszertan létezik, melyeket akár egy mikrovállalkozásban is sikerrel használhatunk a cég és környezete reális leírására, így akár egy SWOT-analízis, akár egy PESTEL-modell elkészítése is sokat segíthet a reális feltételezések kialakításában.

A „kinek, mennyit, hogyan?” kérdésekre adott válaszokat szokás marketingtervnek is nevezni, ez az üzleti terv egyik lába. A ráfordításokat és bevételeket a pénzügyi terv rögzíti, ez is nélkülözhetetlen tartozéka az üzleti tervnek. A termelés vagy a szolgáltatás előállítására vonatkozó részeket a működési terv rögzíti. Ezek mind lehetnek részletesebb anyagok, mint amennyit az üzleti terv átvesz belőlük, hiszen fontos, hogy az üzleti tervünk lényegre törő legyen, és ne vesszen el a részletekben. 

Fontos, hogy az üzleti terv a realitás talaján álljon. Rossz paraméterekből kiindulva, rossz árakat, megoldásokat alkalmazva az üzleti terv eredménye nagyon elszakadhat a valóságtól, és ennek akkor is komoly következménye lehet, ha az üzleti terv nem kerül mások kezébe. Üzleti tervet azonban sokan kérhetnek egy vállalkozástól és a potenciális befektetők, partnerek vagy hitelező bankok nagy rutinnal rendelkeznek abban, hogy megtalálják a dokumentumban a hibás feltételezéseket és paramétereket. 

Az üzleti tervben éppen ezért bizonyos pontokon – például az eladható mennyiségre vonatkozóan – célszerű legjobb és legrosszabb forgatókönyveket is felvázolni, mert magát a szerzőt is meglepheti, hogy a „potméter” tologatása milyen változásokat eredményezhet a végeredményben.