Pénzforgalmi áfa

125 millió forintos éves nettó árbevételig választható egy olyan adózási forma, melynél nem kell előfinanszírozni kibocsátott számláink áfatartalmát: ez a pénzforgalmi áfa.

A sajnos ma is gyakori késedelmes fizetések miatt sok vállalkozás küszködik finanszírozási gondokkal. Tovább nehezíti cash-flow helyzetüket, hogy hosszas késedelem esetén nemcsak pénzükhöz nem jutnak hozzá, de még a kiszámlázott tétel áfatartalmát is előre be kellett fizetniük. Ezen a helyzeten segít az ún. pénzforgalmi áfaelszámolás, mely lehetővé teszi, hogy adófizetési kötelezettségük csak akkor keletkezzen, amikor a számlájuk ellenértékét megkapták.

Egy vállalkozás megalakulásakor vagy év végéig – ekkor a ténylegesen következő év január 1-jétől – választhatja a pénzforgalmi elszámolást, akkor ha: 

• székhelye vagy lakóhelye belföldön van,
• nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt,
• nem választott alanyi adómentességet,
• a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül,
• az éves nettó árbevétele sem a választást megelőző évben, sem a választás évében nem haladja meg a 125 millió forintot.

A pénzforgalmi elszámolás nagy előnye tehát, hogy csak akkor kell megállapítani és befizetni az áfát, amikor már a számla teljes (bruttó) ellenértékét megkaptuk. Fontos és logikus, hogy mindez csak abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben a kibocsátott számlánk ellenértéket megkapjuk.

Van azonban pár apróság, amit ebben az esetben be kell tartanunk. Egyrészt kiállított számláinkon kötelező a „pénzforgalmi elszámolás” kiírás feltüntetése. Másrészt – és cégünk működése szempontjából ez a lényegesebb – választásunk érinti partnereinket is, mivel az általunk kiállított számlában a rájuk áthárított áfát a főszabálytól eltérően csak akkor igényelhetik vissza, amikor a számla ellenértékét részünkre megtérítették.

Oda kell figyelnünk a 125 milliós nettó árbevételi határra is, ugyanis ha ezt egy évben meghaladjuk, akkor a pénzforgalmi elszámolás szabályait már arra az ügyletre sem alkalmazhatjuk, amelynek ellenértékével túllépjük az előírt értékhatárt. Ekkor 15 napon belül ezt a tényt be kell jelentenünk az adóhatóságnak is.

És ha egyszer úgy döntenénk, hogy a következő évben már semmi szükségünk erre a könnyítésre, akkor döntésünket a naptári év utolsó napjáig kell bejelentenünk az adóhatóságnak.