Médiatervezés

Egy reklámkampányban a pénz nagyobb része a felületek megvásárlására megy majd el: épp ezért létfontosságú a megfelelő tervezés.

Fontos és a céges kommunikáció során gyakran megjelenő kérdés, hogy mikor érdemes elkezdeni reklámozni egy terméket, szolgáltatást. A „mikor” mellett azonban van még egy másik alapvető kérdés is, amit meg kell válaszolnunk, ez pedig a „hol?” – azaz a felület – kérdése. 

A választ a „hol” kérdésére a médiatervezés adja meg. Az elmélet szerint a médiatervezés a kutatási adatok áttekintése után jön, és a média brief megfogalmazásával kezdődik – és ez így is van, ha egy nagyobb vállalatról, egy nekik dolgozó ügynökséggel történő együttműködésről van szó. Ha azonban egy hirdetőnek még nincs ügynöksége (mint ahogyan a legtöbb kisvállalkozásnak sincs), akkor érdemes az alapoktól indulni.

Az első két fogalom, amivel meg kell ismerkednünk: az elérés és a targetálás. Leegyszerűsítve: az elérés azt jelenti, hogy az adott felület hány embert ér el. Könnyen belátható ugyanakkor, hogy számunkra nem ez a leglényegesebb adat, hanem az, hogy az adott felület a célcsoportunkból hány embert ér el – hiszen mindenki, akinek az eléréséért fizetünk, de nem tartozik a célcsoportunkba, igazán csak feleslegesen növeli a költségeinket (ezt nevezik meddőszórásnak). Ez a folyamat – a célcsoport minél szűkebb elérése – a targetálás.

A felület és a médiatípus kiválasztásánál a költségek vizsgálata is fontos: minél nagyobb tömegeket szólítunk meg, annál több pénzt kell áldoznunk rá. Sok nagy márka számára ez jelenti az áttörést a fogyasztói piacon mind az értékesítés megnövelésében, mind márkaépítésben, számunkra azonban sokkal inkább egy akár pár ezer forintos befektetéssel már elindítható online, jellemzően keresőmarketing- vagy közösségimédia-kampányok jelenthetik a megoldást. 

Ezek alacsony költségigénye alkalmas arra, hogy kis kockázattal kipróbáljuk a bennük rejlő lehetőségeket: a pontos célzási lehetőséget, a forgalom weboldalunkra terelését, ahol már „csak” a website ergonómiáján, a szolgáltatási ajánlaton múlik, hogy lesz-e konverzió, azaz az érdeklődő vásárlóvá válik-e. 

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy ha a termék, szolgáltatás nem kellőképp ismert, akkor nem is kelt kellő bizalmat, így hiába tereljük a weboldalunkra a látogatót, kisebb eséllyel vagy csak később lesz belőle vevő. A kommunikációs szabályok ugyanis – eszközöktől függetlenül – örökzöldek: az „ismertség – kedveltség – bizalom – vásárlás” folyamatát az online térben sem kezdhetjük az utolsó pontnál.