Kommunikáció

A céges kommunikáció az üzlet része: szükséges, de gyakran költséges eszköz, melynek célja, hogy a vállalkozás értékesítését támogassa.

Fontos már az elején felismerni, hogy bár a kommunikáció, mint téma lazább, kellemesebb mondjuk a könyvvitelnél, azért ez is csak egy üzleti terület. Nem szórakozásból vagy magamutogatásból készíttet egy cég majd reklámot vagy weboldalt: azért költünk pénzt a kommunikációra, hogy a vállalkozás eredményét növeljük.

A kommunikáció tervezése ott kezdődik (akár tudatosul ez egy döntéshozóban, akár nem), hogy a cég vezetője, tulajdonosa úgy dönt, hogy forgalma, értékesítése, eredménye növeléséhez vagy megítélése javításához (a kommunikációban ezt nevezik az „ismertség – kedveltség – bizalom – vásárlás” folyamatának) külső eszközökre is szükség van. 

Ha ez a külső eszköz valamilyen médiumban történő megjelenés (akár reklám, akár PR-cikk vagy tartalmi együttműködés), amely valamilyen csatornán keresztül elér potenciális fogyasztókat, kommunikációs eszköznek tekintjük. 

A kommunikációs eszköz lehet bármi, autómatrica, szórólap, Facebook-bejegyzés, online hirdetés, vagy akár tévéspot, a maga módján mind ugyanazt tudja: népszerűsíteni a céget, terméket, szolgáltatást, növelni az eladást.

Ahhoz persze, hogy az eszközök közül érdemben választani lehessen, az első és legfontosabb a célok pontos meghatározása. Egy kampány célját legegyszerűbben egy egymásra épülő hármas célrendszerben lehet meghatározni. 

Az alapkérdés a termékértékesítéshez, a cég piaci helyzetéhez kapcsolódó cél meghatározása: mondjuk egy éven belül a termékeink értékesítését szeretnénk 20%-kal megnövelni. Ezt nevezzük marketingcélnak, mely mindig legalább két alapinformációt tartalmaz: az eladásokra vonatkozó célkitűzést, valamint a cél eléréséhez meghatározott időintervallumot.

A kommunikációs célok a termékkel és a márkával kapcsolatosak. Például cél lehet megismertetni a márkát a potenciális fogyasztók 80%-ával, vagy elérni, hogy a fogyasztók azt gondolják a márkáról, hogy az valamilyen egyedi értéket sugall. A kommunikációs cél szabja meg alapvetően a kommunikálni kívánt üzeneteket, azok tartalmát.

Legvégül jön a médiacél, ami már magával az üzenet célba juttatásával kapcsolatos. Médiacélként fogalmazódhat meg például, hogy egy üzenetet nagyon célzottan (csúnya szakszóval: targetáltan) juttassunk el a fogyasztókhoz. Médiacél lehet a célcsoport elérésével, annak mértékével, gyakoriságával kapcsolatos mutatók meghatározása, de lehet akár a kommunikációs céloknak valamilyen – a médiatevékenységben megvalósítható – leképeződése is (például a márka pozicionálásához kapcsolódóan mondjuk a márka fiatalítása).  

Akármilyen kommunikációs forma mellett is döntenénk, két dologra biztosan szükségünk lesz: pénzre és egy jó tervre, hogy adott költségvetésből megvalósuló médiamegjelenésekkel minél több potenciális fogyasztót érhessünk el.