Garancia

Hitelügyletek, más pénzügyi termékek vagy nagy értékű beruházási, kereskedelmi ügyletek kockázatait csökkentik a nem vagy hibás teljesítés esetén a különböző biztosítékok, garanciavállalások.

Számtalan olyan szerződés és erre épülő kötelezettségvállalás születhet egy cég életében, amely teljesítésének van valamiféle kockázata. 

Ezek egy részét normál üzleti kockázatnak tekinthetjük: azt, hogy a beszállítónk valóban leszállítja-e a megrendelt friss bucikat a hamburgerezőnkbe vagy az építési vállalkozó határidőre és jó minőségben befejezi-e a nyári szezonra a hamburgerező teraszát. Az ő nem teljesítésükkel szemben általában megfelelően védenek a rendes szerződéses feltételek – így az utólagos fizetés, a kötbér vagy épp a foglaló intézménye.

Számos olyan üzleti szituáció van ugyanakkor, amelyben e jogintézmények kevésnek és elégtelennek bizonyulnak: tipikusan ilyen a hitel, hiszen ekkor a hitelnyújtó (bank) előre odaadja a szerződésben szereplő hitel összegét, és mi hitelfelvevőként a futamidőn belül a hitelösszeg és kamatainak visszafizetését vállaljuk. De hasonló a helyzet a lízing vagy faktoring esetében is.

Érthető, hogy ezekre az esetekre is kell valamilyen garancia, ami a hitelnyújtó (lízingbeadó stb.) kockázatvállalását fedezi a mi nemfizetésünk esetére, ezt nevezzük fedezetnek. A fedezet lényege tehát, hogy egy hitel vagy más kötelezettség biztosítékaként működik, azaz ha a hitelfelvevő nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt törlesztési kötelezettségét, úgy a fedezet a hitelnyújtóhoz kerül és ő döntheti el, mi legyen vele: megtartja vagy értékesíti azt.

Fedezet szinte bármi lehet, ami forgalomképes és a hitelnyújtó elfogadja: gyakran – pl. lakáshitelezésnél vagy az eszközalapú finanszírozásnál – a fedezet egyben maga a megvásárolt ingatlan vagy lízingelt eszköz.

A garanciaeszközök sorában fontos elem a kezességvállalás. Ekkor valaki vállal kötelezettséget, hogy az eredeti adós helyett megfizeti az adósságot, ha az nem fizet vagy nem tud fizetni. Ennek külön alesete a készfizető kezesség, amikor a hitelező nemteljesítéskor bármikor kérheti a kezest, hogy lépjen be és fizessen az eredeti adós helyett.

Ilyen – a kkv szektorban igen gyakori – készfizető kezesség a banki hitelek és más pénzügyi termékek biztosítékaként nyújtott hitelgarancia. Ennek lényege, hogy a hitelfelvevő vállalkozás nem fizetésének kockázatát átvállalja egy külső fél, a hitelgarancia-szervezet, amely a felveendő hitel biztosítékaként készfizető kezességet vállal a hitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségekre a hitelt nyújtó bank felé.

Mivel a bankok maguk igen megbízható adósnak számítanak, így gyakori, hogy ők biztosítanak egy szerződés nemteljesítésével kapcsolatban valamilyen biztosítékot ügyfelük számára. Tipikusan ilyen eszköz a bankgarancia vagy a bankkezesség: mindkét esetben a bank vállalja a fizetést valaki más helyett, ám míg a bankgarancia a bank olyan önálló fizetési kötelezettségvállalása, amelyet a bank az eredeti szerződés teljesítésétől függetlenül mindenképpen teljesít, a bankfedezet esetében élhet az ezzel kapcsolatos jogos kifogásokkal (pl. nem szerződésszerű teljesítés).