Cégérték / Cégértékelés

Egy cég értékét több tényező együttesen határozza meg. A cégérték becslésen alapul, a cégben rejlő kockázatokat és lehetőségeket próbálja beárazni, így mindig tartalmaz szubjektív elemeket. A cégérték legtöbbször nem egy szám, hanem egy intervallum.

A cégérték azt mutatja meg, hogy egy adott vállalkozás adott körülmények és feltételek fennállása mellett milyen értékkel rendelkezhet (persze végül a cég annyit ér, amennyit a vevő hajlandó adni érte).

A cégérték meghatározása során nagyon sokféle szempontot lehet és kell figyelembe venni. A cégérték megalapozásának első lépése a cég átvilágítása, a benne rejlő lehetőségek és a kockázatok felderítése. Az értékelés nulladik kritériuma, hogy az eladó az ehhez szükséges adatokat milyen bontásban és részletességgel adja át. (A cégértéket a legnagyobb mértékben a bizalomvesztés rombolja, ezért nagyon sok múlik egy exit előkészítésén.) Ugyancsak nulladik kritérium, hogy a cégre egynél több vevőjelölt akadjon, mert verseny nélkül nem alakul a piaci ár. 

Általában elmondható, hogy az értékelés alapja egy tényszerű adatokra támaszkodó, de többféle módon is meghatározható viszonylag egzakt szám, amit aztán számos egyéb szubjektív és kevésbé szubjektív tényező téríthet el pozitív vagy negatív irányba.

A tényeken alapuló egzakt szám meghatározásának alapvetően két iránya van. Az egyik a hozamalapú értékelés, vagyis nyereségen alapuló értékelési módszer. Itt a befektető azt akarja tudni, hogy a befektetett pénze mennyi idő alatt fog megtérülni. Ehhez leggyakrabban az EBITDA mutatót használják, ami alapján az azonos iparágon belüli cégek könnyen összehasonlíthatók. A cég értékét az EBITDA és egy szorzószám adja meg: hány évnyi nyereséget hajlandó kifizetni a vevő. 

A másik fő értékelési módszer az eszközalapú értékelés. Lehetséges, hogy a vállalkozás nem tud nyereséget termelni, ilyenkor a hozamalapú értékelés nem alkalmazható. Az eszközalapú értékelés abból indul ki, hogy ha a cég adott pillanatban elméletben abbahagyná a működést, mennyit lehetne kapni a vagyonelemeiért. Ide tartoznak nemcsak a készletek, ingatlanok, tárgyi eszközök, hanem a szabadalmak, know-how-k, értékesítési csatornák, adatbázisok is. Itt nem a könyvekben szereplő érték, hanem a vagyon piaci értéke fog számítani.

Ami a cégértéket mint a tényszámoktól eltérítő körülményeket illeti, a vevőjelöltek vizsgálják a cég történetét, múltját, imázsát, az ágazati és az országkockázati tényezőket, a munkaerőpiaci és a versenyhelyzetet. 

E tényezők közül kiemelkedik kettő, amire célszerű és érdemes is odafigyelni. Az egyik a trendek ügye. Egy növekvő nyereségességű cég mindig jobb áron értékesíthető, mint egy ugyanolyan nyereségességi rátájú, ami azonban egy évvel korábban még ennél is jobban teljesített, ezért az értékesítés megfelelő időpontja a felszálló ág. 

Ugyancsak fontos a piaci részesedés, az ügyfélszám és annak trendje, különösen, ha szakmai befektetőről van szó. A szakmai befektető általában olyan céget akar vásárolni, aminek forgalma jelentősen meg tudja dobni a saját vállalatának forgalmát. 

A cégérték meghatározása mindezek fényében korántsem egzakt művelet, eladóként sokat tehetünk a végül kialakuló piaci ár növeléséért, vevőként pedig az árban rejlő kockázatok csökkentéséért.