Know-how / Védett ismeret

A know-how olyan műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, vagy ezek összeállítása, amelyet azonosítható módon rögzítettek és vagyoni értéket képvisel.

Egy vállalkozás működésében egy sor olyan ismeret, tapasztalat, tudás is komoly vagyoni értéket képvisel, amelyet sem a szerzői jog, sem az iparjogvédelmi jogszabályok nem védenek. Ezek összességét nevezzük védett ismeretnek.

E védett körbe tartozó ismereteket alapvetően két csoportba szokták sorolni: a technológiai és az üzleti know-how körébe. Az előbbibe tartozik például egy műszaki megoldás felhasználási eljárásának leírása vagy egy termék előállításának folyamata. Utóbbira példa egy értékesítési rendszer felépítésére és szervezésére vonatkozó ismeretek halmaza. 

Know-how-ról abban az esetben beszélhetünk, ha az ismeret rögzítésre kerül, tehát ezáltal átadható és ellenőrizhető a tartalma. Szintén lényeges eleme a know-how-nak a titkosság: nem beszélhetünk know-how-ról, ha az ismeret már közkinccsé vált, azaz bárki számára hozzáférhető. További feltétel, hogy vagyoni értékkel bírjon, azaz pénzben is kifejezhető értéke legyen. 

A know-how az üzleti titokkal azonos védelmet élvez az üzleti titok védelméről szóló törvény szerint. Ez azt jelenti, hogy ha az ismeret megfelel a know-how jogszabályi feltételeinek, akkor minden további regisztráció vagy eljárás nélkül a törvény védelme alatt áll. Ezzel szemben például a találmányok esetén a szabadalmi oltalom akkor illeti meg az oltalom jogosultját, ha a szabadalmat a megfelelő eljárásban megadták.

A törvény tiltja a know-how jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon való megszerzését, hasznosítását, mással való közlését, illetve nyilvánosságra hozatalát. Aki megsérti a know-how-t, azzal szemben a jogosult többféle módon léphet fel. Lehetősége van a személyiségi jog megsértésének következményeit alkalmazni, például kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a további jogsértéstől való eltiltást, valamint sérelemdíjat is követelhet.

A know-how védelme másfelől korlátozottabb is, mint a szellemi alkotásoké. A védett ismeretre ugyanis nem lehet hivatkozni – többek között – azzal szemben, aki az ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel, továbbá nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, vagy jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése útján jutott hozzá.