Due diligence / Átvilágítás / Átvilágítási jelentés
A due diligence, vagyis átvilágítás egy lehetséges befektetést megelőző vizsgálat, melynek célja feltárni az összes lehetséges tényt és kockázatot a befektetés tárgyával kapcsolatban.
⊕
- + A due diligence a befektető érdekeit védi, de a céltársaság számára is biztonságos alapot teremt a tárgyalások lefolytatásához.
- + Az átvilágítás során időben kiderülhetnek olyan problémák, melyek később sokkal nagyobb kárt okozhatnának.
⊖
- - Az átvilágítás gyakran hosszú, bonyolult és drága folyamat.
- - Az átvilágításra a céltársaságnak is rengeteget kell készülnie, hogy minden dokumentum rendelkezésre álljon.
A due diligence, vagyis egy cég átvilágítása egy átfogó vizsgálat, melyet az adott üzletbe befektetőként, felvásárlóként vagy partnerként belépni kívánó személy vagy vállalat kezdeményez azért, hogy a közös megállapodást a lehető legpontosabb tényekre alapozva tudják megkötni a felek.
Az átvilágítás gerincét a vizsgált céltársaság pénzügyi feljegyzéseinek, kimutatásainak alapos elemzése adja. A vizsgálatot végző szakértők több szempontot is figyelembe vesznek a jelentés elkészítésekor, mint például a cég kapitalizációja, árbevétele, cash flow-ja, pénzügyi terve, szellemi tulajdonai, az üzletmenet operatív folyamatai, a cég vezetése, versenytársak helyzete.
Az átvilágítás egy hosszadalmas és bonyolult, formális jogi vizsgálati folyamat, a vállalat méretétől függően hetekig, hónapokig is tarthat. A végére ugyanakkor a befektető tisztábban látva hozhatja meg döntését, jobban meg tudja ítélni, hogy az adott befektetés illeszkedik-e a stratégiájába, illetve az ajánlata objektív tényekre épülhet.
A startup kockázatitőke-befektetések esetében az átvilágítás bizonyos szempontból speciális, főként azért, mert a korai fázisú startup vállalkozásoknak általában igencsak rövid visszamenőleges története van, illetve a startupok jellemzői miatt a kockázatok besorolása is nehezebb. Így a startupok esetében a due diligence a múltbeli számok ellenőrzése helyett sokkal inkább az üzlet növekedési tervének valószerűségére koncentrál azt vizsgálva, hogy a megfogalmazott célok reálisak-e.
A startupvilágban a cégek többsége törvényszerűen sikertelen és elbukik, ezért az átvilágítás ezen a területen mindig kitér arra is, hogy a befektető hogyan szerezheti vissza a pénzét: azaz milyen értékes eszközök, jogok és lehetőségek vannak a céltársaságban.
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.