Cafeteria

A cafeteriajuttatásokat a munkabéren felül, annál kedvezőbb közterhekkel, azaz praktikusan olcsóbban adhatja egy cég a dolgozóinak.

A munkabér kifizetése nem olcsó, így jobban járhat a munkavállaló és a munkáltató is a béren kívüli juttatások alkalmazásával. A cafeteria-rendszerek ráadásul lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a munkavállalók e juttatásokat, mint egy – igaz, kissé szűkös – étlapról választva, a számukra kívánt kombinációban vegyék igénybe. 

Hátrány azonban, hogy a béren kívüli kifizetések igen pontos adminisztrációt igényelnek (kinek, mikor, mekkora összegű juttatást adtunk, és milyen jellegű önkéntes pénztári befizetések kapcsolódnak hozzájuk), erre érdemes jó előre felkészülni. 

Ráadásul e juttatások nem bérként jelentkeznek a munkavállalóknál, így a nyugdíjalapba sem számítanak bele. Fontos előírás, hogy minden munkavállalónak azonos mértékű cafeteriajuttatást kell adni, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzatban kell rendelkezni róla (munkakör, életkor, beosztás alapján csoportok kialakítása stb.).

A cafeteria keretében adómentesen adható juttatások:

• kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy, bérlet (maximum a minimálbér összegéig);
• sporteseményre szóló belépő, bérlet (maximum a minimálbér összegéig);
• bölcsődei, óvodai szolgáltatás és ellátás (korlátlan);
• utazási költségtérítés (gépjárművel történő munkába járás esetén a munkáltató minimum 9, maximum 15 Ft/km költségtérítést is adhat adómentesen munkanaponként a munkavállalója részére);
• munkába járás térítése (közigazgatási határon kívülről történő munkába járás térítésköteles 86%-ban, de adómentesen adható 100%-ban is).

Ezen túl béren kívüli juttatásként adható kedvezményes, 32%-os (2021. 06. 30-ig 15%-os) adóteherrel, összesen 450 ezer (június 30-ig 800 ezer) forint keretösszegig a Széchenyi pihenő kártya, mely 3 alszámlából áll, amit az alábbi területeken lehet felhasználni: 

• vendéglátás alszámla: 265 000 Ft/év;
• szabadidő alszámla: 135 000 Ft/év;
• szállás alszámla: 400 000 Ft/év.

Ezen túl vannak egyes meghatározott, 37,76%-os (június végéig 35,99%-os) adóteherrel adható juttatások, így:

• SZÉP kártya az egyedi vagy a rekreációs keretösszeget meghaladó rész;
• önkéntes pénztári célzott támogatás; 
• csekély értékű ajándék (maximum a minimálbér 10%-a);
• hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
• a cégtelefon magáncélú használata.

Összességében a cafeteria alkalmazásával egy cég költséget takaríthat meg, mert a cafeteria-rendszer elemei az adómentes határokon belül adó- és járulékmentesen adhatók; avagy a kedvezményes kulcs és összeghatárig a bérhez képest költséghatékonyabbak a társaság részére. Ráadásul ezáltal tervezhetőbbé is válnak az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatos HR-költségek, miközben a személyre szabott juttatások növelhetik a dolgozók lojalitását és elégedettségét.