Adósságszolgálati mutató / Adósságszolgálati fedezeti mutató

Az adósságszolgálati mutató annak megállapítását segíti, hogy vállalkozásunk képes lesz-e szerződés szerint teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeit, magyarán eredménytermelő képessége alapján tudja-e majd rendszeresen törleszteni tartozását.

Az adósság, eladósodottság szavakhoz sokszor társítunk negatív jelentést. Az adósság azonban önmagában messze nem jelenti azt, hogy egy cég nehéz helyzetben lenne. A vállalkozás működése során teljesen természetes, hogy vannak hosszú lejáratú (éven túli) kötelezettségei, magyarán adóssága. Sőt egy jó piaci helyzetben lévő cégnek, ha megfelelő feltételekkel jut forráshoz, kifejezetten ajánlható, hogy bővítse kapacitásait, ha azzal új piacokat, vevőket nyer, javítani tudja jövedelmezőségét.

Az adóssággal mindaddig nincs is baj, amíg annak törlesztésével összefüggő kötelezettségeit a vállalkozás időben tudja teljesíteni, magyarán szerződés szerint fizet. Ehhez persze arra van szükség, hogy termeljen annyi eredményt, amiből a cég a törlesztési (adósságszolgálati) kötelezettségeinek eleget tud tenni. 

Az adósságszolgálati mutató, vagy ahogy sokszor emlegetik, az adósságszolgálati fedezeti mutató ahhoz ad támpontot, hogy megállapíthassuk, mekkora az az adósságteher (adósságszolgálat), amelyet a cég eredménytermelő képessége elbír. 

A mutató kiszámításakor az adott időszakra (jellemzően egy üzleti évre) vonatkozó adózott eredményhez hozzáadjuk az amortizációt (az eszközök avulása miatt felszámolt költségeket), és ezt osztjuk az arra az időszakra eső adósságszolgálattal (az összes adóssággal összefüggő fizetési kötelezettséggel, amiben benne van a tőketörlesztés, a kamat és minden egyéb tétel, ami a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik). Előfordul, hogy az adózott eredmény plusz amortizáció helyett a működési eredményt (EBITDA) vetik össze az adott időszakban keletkező fizetési kötelezettséggel (azaz az adósságszolgálattal). 

Amennyiben a mutató egynél kisebb, akkor a vállalkozás nem tud majd zavartalanul megfelelni adósságszolgálati kötelezettségének. Abban az esetben, ha a mutató értéke egy vagy annál nagyobb, akkor a cég képes lesz fizetni hiteleit, kölcsöneit, vagy épp pénzügyi lízingszerződéseiből eredő kötelezettségeit. Az egyhez közeli érték azonban a finanszírozó partnerek többségének nem elég. 

Amikor hosszabb lejáratú hitelt vagy kölcsönt vesz fel egy cég vagy lízingszerződést szeretne kötni, a hitelkérelem beadásakor a pénzintézetek jellemzően adósságszolgálati kalkulációt is kérnek. Ebben azt kell bemutatni, hogy a beruházással megvalósuló eredményjavulás megfelelő fedezetet jelent majd a törlesztéshez. 

A hitelbírálat során elhangozhat az 1,3-as DSCR (debt service coverage ratio) vagy hitelfedezeti, esetleg adósságfedezeti elvárás kifejezés. Ez azt jelenti, hogy az adósságszolgálati mutató értékének legalább az 1,3-es értéket el kell érnie ahhoz, hogy a vállalkozás a hitelt megkapja. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez feltétel, sokkal inkább irányadó értékként érdemes kezelni: előfordul, hogy ennél alacsonyabb érték esetén is finanszírozáshoz jut a vállalkozás, de olyan is, hogy 1,3 fölötti mutatónál is elutasítják a kérelmet.