Adatbázis

Az adatbázis információk strukturált gyűjteménye, mely úgy van szervezve, hogy a benne lévő adatok könnyen elérhetők, rugalmasan kezelhetők és kereshetők maradjanak. Jellemzően ma már számítógépes rendszerekben tárolt, elektronikus adatbázisokról beszélünk, melyek egy egyszerű táblázatnál jóval komplexebbek.

Az adatbázisok alapesete, amikor táblázatok sorozatán belül sorokból és oszlopokból álló rendszerben helyezik el az adatokat, ezzel megkönnyítve és hatékonyabbá téve az információk feldolgozását és később az adatbázis-lekérdezés révén való visszanyerést. 

Az adatbázist fájl formában (gyakran több fájlban) tárolják. A benne lévő információkat rekordok, vagyis bejegyzések tárolják, minden egyes rekord tartalmazhat egy vagy több mezőt. A mezők az adatbázis alapegységei, melyek egy-egy szempont vagy attribútum értékét írják le. A rekordokat táblákba rendezik, illetve a mezők az egymás közti viszony leírását is tartalmazhatják.

Egy adatbázisban tárolt adatok nem csak könnyen elérhetők kellenek, hogy legyenek, hanem módosíthatók, frissíthetők, többféle szempont szerint rendezhetők, illetve a hozzáférések jogosultságai is kontrollálhatók. Az adatbázist egy (Excel) táblázattól az különbözteti meg, hogy míg a táblázat eredetileg egyetlen vagy kis számú felhasználó számára készült és többnyire manuális használatra, addig az adatbázisok többnyire szerver oldalon használt, masszív mennyiségű és komplexitású adatpont kezelésére jöttek létre.

Az adatbázisoknak többféle típusa ismert. Ilyenek például a relációs adatbázisok, melyek a táblázatokhoz hasonló oszlopokra és sorokra osztott módon tárolnak adatokat. Az objektumorientált adatbázisokban az adatmezők (attribútumok) mellett folyamatokat leíró kódsorok egészítik ki. 

Ismerünk megosztott adatbázisokat, melynek fájljai kettő vagy több különböző lokáción találhatók több számítógépen. NoSQL-ről beszélünk, amikor az adatbázis nem relációs jellegű és lehetőség van strukturálatlan vagy közepesen strukturált adatok tárolására is. A Big Data megoldások esetében óriási volumenű, főleg strukturálatlan adatról beszélünk, melyeknek már az adattárolása is komoly mérnöki kihívás. 

Ezenfelül még rengeteg típus ismert, csoportosítani lehet aszerint is, hogy az adatbázis-kezelő rendszer nyílt vagy zárt forráskódú, helyi szerveren fut vagy felhő alapú szolgáltatás. A régebbi adatbázisok kizárólag szöveges vagy numerikus adatokat voltak képesek tárolni, de ma már lehet kép-, hang- vagy bármilyen egyéb formátum is adatbázisba rendezve.

Megjelentek olyan megoldások is, amiket „önvezető adatbázisnak” hívnak, ezek olyan felhő alapú rendszerek, ahol gépi tanulás vagy mesterséges intelligencia segítségével történik automatikusan az adatok rendszerezése, karbantartása és tisztítása. Jellemzően ezeket korábban az adatbázis-adminisztrátorok végezték.

Ahhoz, hogy az adatok hozzáférhetők legyenek, szükség van úgynevezett adatbázis-menedzsment rendszerre (DBMS), mely egy interfészt jelent az adatbázis és annak végfelhasználója között. A végfelhasználó lehet egy szoftver, vagy akár egy ember is. A DBMS legismertebb példái a MySQL, Microsoft Access, Microsoft SQL Server, Oracle Database vagy a dBase.

A komplex adatbázisok elterjedése tette lehetővé a nagyvállalatok digitális létezését, például a bonyolult ügyfélkapcsolati és vállalatirányítási rendszerek létrehozását, de az e-kereskedelem, e-közigazgatás, a programozott online hirdetések és maga a közösségi média is az elektronikus adatbázisokra épül.