Tartalomelemzés

A tartalomelemzés mint kutatási eszköz egy összetett, többféle megoldást is magában foglaló technika, aminek a célja más, korábbi szövegek értékelése különféle szempontokból. Egyes, főként IT-, környezetben ezt a kifejezést használják a szövegértésre is, itt most elsősorban a kommunikációs elemzésre fókuszálunk.

A leírt, elmondott szöveg megértése, feldolgozása és a mögöttes háttér felgöngyölítése régóta fennálló célja minden embernek, kommunikációval (is) dolgozó vállalkozásnak, aminek alapvetően két célja szokott lenni: egyrészt fejtsük meg, mit értenek a vevők abból, amit mi vagy versenytársaink közlünk feléjük; másrészt tanuljuk meg és fordítsuk le egy közös platformra, amit a vevőink közölnek velünk. 

Az első célt általában a hirdetések, weboldalak, egyéb kommunikációs csatornák elemzésén keresztül tudjuk megtenni, míg a másodikra leginkább az ügyfélszolgálatokon, hibabejelentőkön elhangzó, leírt üzenetek elemzésekor kerül sor. 

Úgy tűnik, mintha a szövegek megértése felesleges feladat lenne, hiszen mindannyian beszéljük az adott nyelvet, ismerjük a szavak jelentését, tehát nem sok értelme van a tartalomelemzésnek, de ez nincs (mindig) így. 

Egyrészt nem mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli (lásd nemzetközi vállalatok), másrészt, ha azonos az anyanyelvünk, akkor is előfordulhat, hogy a korosztályi, kulturális szlenget már nem ismerjük (a tájnyelvről már nem is beszélve). Hasonlóképp lehetséges, hogy más kulturális kontextust értünk egy kép, aláírás, poszt, esetleg egy komment esetében, mint ami a közlő szándéka volt. Ezeknek az eltéréseknek pedig a feldolgozása, értékelése a tartalomelemzés egyik legfontosabb feladata.

A tartalomelemzés másik fontos szempontja (a jelentésrétegek vizsgálatán túl) a digitalizálás – de nem abban az értelemben, hogy a kézírást elektronikussá alakítsa (amúgy ezt is szövegfeldolgozásnak nevezik), hanem különféle hangulatok, attitűdök, véleményelemek azonosítása akár az elhangzott, akár a leírt szövegben. 

Mennyivel könnyebb egy szakterület érintett munkatársának, ha nem egy teljes 20 perces beszélgetést kell meghallgatnia, feldolgoznia (esetleg a leiratot elolvasnia), hanem megkapja a számára releváns célfeladatot a beszélgetés értelméből? Ezt a feladatot ma már nyelvi feldolgozó mechanizmusokon keresztül tudjuk megvalósítani. (Például a mostanra annyira népszerű chatbotok fejlett verziói nem csupán előre meghatározott paneleket tudnak felhasználni a reakcióként, hanem értelmezik a kérdést és reaktívak is – ez pedig éppen a szövegelemzéssel lehetséges.)

A kvalitatív kutatási eszközök közé tartozó tartalomelemzésnek egy távolabbi, inkább a kulturális kódokra vonatkozó elemzési módszertana a szemiotika, amely nem csupán az elhangzó vagy leírt szövegekre koncentrál, de figyelembe veszi a képi, személyek viselkedésére, gondolkodására vonatkozó tágabb kontextust is.  Ilyen vizsgálatokat jellemzően kultúrák közötti eltérésekre alkalmaznak.