Kincstárjegy

A kincstárjegy rövid, éven belüli lejárattal rendelkező államkötvény.

Az országok nem csak adók és járulékok beszedésével finanszírozzák működésüket, hanem kölcsönök felvételével is. A kölcsönfelvétel egy formája az államkötvények kibocsátása. A kincstárjegy is egy államkötvény, a kincstárjegy vásárlója lesz a hitelnyújtó, a kibocsátó állam pedig az adós, éppúgy, mint az államkötvény esetében.

A kincstárjegyek azonban – szemben az államkötvényekkel – rövid, általában éven belüli lejáratú kötvényfajták. Magyarországon a kincstárjegyeknek két fő típusa van: a kamatozó és a diszkontkincstárjegyek.

A kamatozó kincstárjegyek működése gyakorlatilag megegyezik a hosszabb lejáratú államkötvények működési módjával, azaz névértéken jegyezhetők le és előre meghatározott, fix kamatot fizetnek a (féléves vagy éves) futamideje alatt.

A diszkontkincstárjegyek lényege, hogy kamatot nem fizetnek, hanem névérték alatt vásárolunk a kincstárjegyből, a hozamot pedig a vételár és a névérték különbsége adja. Diszkontkincstárjegyet – alapvetően a rövidebb távú banki megtakarítási formák alternatívájaként -- nem csak a lakosság, hanem cégek, intézmények, külföldi magánszemélyek és cégek is vásárolhatnak. (Kizárólag lakossági magánbefektetők részére elérhető a kincstári takarékjegy.)

Jelenleg Magyarországon kétféle futamidejű diszkontkincstárjegy létezik: a három hónapos kincstárjegyeknek minden héten csütörtökön, míg a 12 hónapos kincstárjegyeknek minden második csütörtökön van aukciója. Ezenkívül a forgalmazók és az Államkincstár is folyamatosan jegyez árat a diszkontkincstárjegyekre, így azokat bármikor eladhatjuk vagy megvehetjük, nemcsak csütörtökön.