Kibocsátó
Az értékpapírok – azaz a vagyoni jogot megtestesítő okiratok – mindig valamilyen kötelezettséget jelentenek. A papírok kibocsátója és egyben első eladója e kötelezettség teljesítését vállalja, amikor a papírok első vevője megvásárolja azokat.
Legfontosabb kapcsolódó témák
Elsődleges kibocsátás / nyilvános kibocsátás / IPO Névérték ÉrtékpapírEgy értékpapír valamilyen vagyoni jogot megtestesítő, egyben adható-vehető, azaz forgalomképes okirat. Az értékpapír kibocsátója az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja, legyen a papírban foglalt kötelezettség praktikusan egy hitelviszony létesítése (kötvény) vagy tulajdonjog átadása (részvény). Tőkepiaci kibocsátóként megjelenhet maga az állam vagy a különféle iparágakban működő vállalkozások, pénzintézetek, de akár önkormányzatok is.
Maga a kibocsátás egy értékpapír első eladását jelenti: a kibocsátó a papír eladója, a befektető a vevője. A kibocsátás egy adott árfolyamon történik: ez a kibocsátási árfolyam, ami felfelé eltérhet az adott értékpapír névértékétől.
Akár zártkörű (azaz előre tudja a kibocsátó, ki vásárolhat a papírból), akár nyilvános kibocsátással (azaz előre nem ismertek a vevők) történik a tőkepiacra lépés, a kibocsátók tulajdonképpen egymással versenyeznek a befektetők megtakarításaiért, finanszírozásért. Azok a kibocsátók tudnak sikeresek lenni a tőkepiacon, akik eredményesen és átláthatóan működnek, vonzó, de hiteles víziót vázolnak fel, kellő jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek, és ezáltal megfelelő hozamot biztosítanak a befektetőknek.
A tőzsdei értékpapír-kibocsátók a tőzsdei kereskedés kiemelten fontos és alaposan szabályozott szereplői, hiszen a tőzsde azonnali piacán az általuk kibocsátott értékpapírok képezik a kereskedés tárgyát (értelemszerűen a piaci fejlemények függvényében az eredeti kibocsátási árfolyamtól akár egyre jobban eltérő árfolyamértékeken).
Ahhoz, hogy egy kibocsátó valamely értékpapírjával (például részvény, kötvény, befektetési jegy, államkötvény, kincstárjegy stb.) megkezdődhessen a kereskedés, a kibocsátónak be kell nyújtania a tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. Ha megfelelő a kérelem, a tőzsde a kibocsátót felveszi a terméklistára – amely a tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó értékpapírjával.
Az értékpapírjuk tőzsdére való bevezetését kezdeményező kibocsátóknak nemcsak a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódóan vannak kötelezettségeik, hanem a tőzsdei jelenlét során is. Ez elsősorban különféle (rendszeres, rendkívüli és egyéb) tájékoztatási kötelezettségek teljesítését jelenti – hiszen a kibocsátó körüli történések közvetlenül hatnak az adott papír tőzsdei árfolyamára.
A tőzsdei kibocsátók mindenkori listája megtekinthető a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Utoljára szerkesztve: 2021. július 28.