Részvény
A részvény olyan, lejárat nélküli értékpapír, ami tulajdonrészt testesít meg.
⊕
- + A részvényes saját részvénye erejéig felel a vállalt kötelezettségeiért, saját tulajdonával nem.
- + A társaság eredményéből osztalékra jogosult.
- + Ha a társaság jól teljesít, a részvény értéke emelkedik.
⊖
- - Csőd esetén a részvényes az utolsó, aki részesedhet a vállalati vagyonból, a hitelezők, a kötvényesek és a beszállítók mind megelőzik.
A részvény lejárat nélküli értékpapír, amelynek nincs visszavásárlási vagy visszaváltási időpontja, ugyanakkor gyakorlatilag bármikor értékesíteni lehet más befektetőknek. A részvény tulajdonviszonyt testesít meg és a részvények döntő többsége törzsrészvény – ez a legáltalánosabb részvényfajta, amihez gyakorlatilag bárki hozzáférhet. Létezik ezen kívül még elsőbbségi részvény, kamatozó részvény és átváltoztatható részvény is, de a továbbiakban a törzsrészvény jellemzőivel foglalkozunk.
A törzsrészvény tulajdonviszonyt testesít meg, méghozzá minden egyes részvény pontosan ugyanakkora tulajdonrészt: a teljes jegyzett tőke és a részvényen szereplő névérték hányadosa mutatja meg, hogy hány darab részvény között oszlik meg a cég tulajdona. A tulajdonosi jogviszonyból különböző jogok és kötelezettségek is erednek. A részvényes jogosult részt venni a társaság közgyűlésén, szavazati jog illeti meg és részesedhet a vállalat eredményéből is: ez a részesedés az osztalék.
A részvényes azzal felel a társaság kötelezettségeiért, hogy a cég bedőlése esetén részvénye akár 0 Ft-ra is leértékelődhet. Ezzel szemben, ha a cég jól teljesít, a részvény értéke emelkedik, a részvényes árfolyamnyereséget ér el. Fontos ugyanakkor, hogy csődeljárás vagy felszámolás esetén azonban a részvényesek részesülnek utoljára a megmaradt vállalati vagyonból, a hitelezők, kötvényesek és a beszállítók mind megelőzik őket.
Egy cég részvényéhez alapvetően két módon lehet hozzájutni: az elsődleges kibocsátás révén vagy a részvények kereskedésével. A részvények kereskedéséhez ad felületet a tőzsde, a tőzsde rendszeréhez való hozzáféréshez pedig brókercégre vagy bankra van szükségünk.
Az elsődleges kibocsátás (IPO – Initial Public Offering) általánosan a tőzsdei bevezetés előtti nyilvános részvénykibocsátást jelenti, azaz azt a folyamatot, amikor egy társaság elhatározza, hogy egy tőkeemelés keretében ekkor kibocsátandó részvényeit – azaz tulajdonrészének valamekkora hányadát – nyilvánosan értékesíti befektetni vágyók részére. A cég szempontjából a dolog értelme, hogy valamilyen, a névértéket meghaladó árfolyamértéken jegyezhetik majd le a befektetők a részvényeket: az, hogy mekkora ez a felár, a cég előéletének, eredményeinek, piaci pozíciójának, várható működésének és az adott üzletágra és országra jellemző benchmarkoknak a függvénye.
A cég részéről szükség van brókercégre vagy bankra a kibocsátás technikai lebonyolításához és/vagy az ügyfelek toborzásához. A cég egy kibocsátási tájékoztatóban írja le addigi eredményeit és terveit a potenciális befektetőknek. Ezt a dokumentációt auditor hitelesíti és végül a tőzsdefelügyelet hagyja jóvá. A folyamat végén még a tőzsdei kereskedés megkezdése előtt megvásárolhatják a tulajdonosok a részvényeket.
Önmagában a tőzsdei jelenlét is előnyt jelenthet mind a befektető, mind a tulajdonos szempontjából. A befektető szempontjából a cég működése nyilvánossá, átláthatóbbá válik, a társaság szempontjából pedig könnyebbé válhat a későbbi forrásbevonás. Természetesen számos kockázatot is rejt egy tőzsdei bevezetés, hiszen a vállalkozást érintő negatív hírek esetén a cég részvényeinek csökkenő nyilvános árfolyama önmagában is mutatja a bajt.
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.