Készletek forgási sebessége

A készletek forgási sebessége egy hatékonysági mutató, amely egy vállalkozás készletgazdálkodását jellemző mérőszám. A magas érték hatékony készletgazdálkodásra utalhat, de jelezheti a túl alacsony készletállományt is.

A vállalkozások eredményes működtetése szempontjából kulcskérdés az erőforrások gazdaságos felhasználása, magyarán a hatékony működés. Azt, hogy ez mennyire sikeres az adott cégnél, a hatékonysági mutatók elemzésével lehet vizsgálni. Ezek egyike a készletek forgási sebessége, amely a cég készletgazdálkodását jellemzi.

A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy egy adott időszak (jellemzően egy üzleti év) alatt a vállalkozás átlagos készletállománya hányszor fordul meg. A mutatószám az értékesítés közvetlen költségének és az átlagkészletnek a hányadosa. Előfordul, hogy a közvetlen költség helyett az árbevétellel számolnak, ez azonban felfelé torzítja a mutatót. 

A magasabb érték hatékony készletgazdálkodásra utalhat, de jelezheti az indokoltnál alacsonyabb készletállományt is. Gondolva az utóbbi esetben például arra, hogy piacvesztést okozhat egy vállalkozás számára, ha nem tudja időben kielégíteni vevői igényeit, mert egy-egy termék rendszeresen nincs raktáron.

Előfordul, hogy a készlet forgási sebességét napokban nézik, magyarán azt adják meg, hogy az átlagkészlet hány napra elegendő (számítása: átlagkészlet*napok száma/közvetlen költség). Ebben az esetben az alacsonyabb érték a kedvezőbb (minél rövidebb ideig áll a raktárban a készlet, elvileg annál hatékonyabb a készletgazdálkodás), természetesen az előbbiekben már említett a fenntartással, hogy mindeközben a cég vevőinek zavartalan kiszolgálása is biztosított legyen.

Arról, hogy a készlet forgási sebességének konkrétan milyen értéke jelent hatékony készletgazdálkodást, általánosságban nincs értelme beszélni. Összemérni ezeket a mutatókat (miként a legtöbb a vállalkozás működését jellemző mérőszámot) szektortársak adataival, ágazati benchmarkokkal érdemes. Hasznos információt jelenthet továbbá a cégvezetők számára ennek időbeli alakulása, magyarán, hogy saját cégük adott mutatója az előző időszakokhoz képest miként alakult. 

Célszerű lehet mindemellett a készletgazdálkodást jellemző értéket más hatékonysági mutatókkal, például a vevők forgási sebessége és a szállítók forgási sebessége mérőszámokkal együtt vizsgálni. 

Ezek a mutatók kiemelten fontosak akkor is, ha a vállalkozásnak plusz forrásra lenne szüksége. Ha egy banktól például forgóeszköz- vagy folyószámlahitelt szeretnénk igényelni, egészen biztos, hogy üzleti kimutatásaink alapján a hitelkérelem elbírálása során a pénzintézetek ezeknek a mutatószámoknak az alakulását is vizsgálni fogják.