Költségkategóriák / Költségek csoportosítása

A költség a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Annak függvényében, hogy milyen költségeket veszünk figyelembe a számítások során, különböző költségkategóriákat alakíthatunk ki.

A költség fogalma korántsem egységes, mint minden definíciónál, többféle iskola létezik, és az sem mindegy, hogy társadalmi, mikroökonómiai vagy számviteli szempontból vizsgáljuk a költség fogalmát.

A számviteli definíciót vizsgálva szerencsére egységes a kép: a költség az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. A megfogalmazás azért ilyen bonyolult, hogy kifejezze, nem minden kiadást lehet elszámolni a vállalkozás költségeként: ha túl sokat ebédelgetünk például az ügyfelekkel, annak csak egy része lesz költségként elszámolható, a többi nem tekinthető a cégünk működése érdekében tett és így elszámolható ráfordításnak. Azok a ráfordítások számítanak tehát költségnek, amelyeket a könyvekben (a cég mérlegében) el lehet számolni: az explicit költségek (bér, alapanyag például) és az elszámolható implicit költségek (amortizáció, árfolyamveszteség, behajthatatlan követelések, és még sorolhatnánk). 

Amikor egy-egy termék önköltségére kalkulációt készítünk – módszertantól függően –, jellemzően három költségkategóriát használunk: a közvetlen, a szűkített és a teljes költséget. 

Közvetlen költségnek tekintjük azokat a költségeket, amelyekről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik terméket, illetve szolgáltatást milyen mértékben terhelik. Azt a terméket, amelyre a költség közvetlenül elszámolható, költségviselőnek; a felmerülés helyét pedig költséghelynek nevezzük. 

A költségeknek van azonban olyan része, amelyről a felmerülés pillanatában csak a felmerülés helye (a költséghely) állapítható meg egyértelműen, az azonban, hogy az egyes terméket milyen mértékben terhelik, nem – ilyenek lehetnek például egy cég marketingre fordított kiadásai vagy a villamosenergia-számla. Ezeknek a költségeknek a termeléssel összefüggő részét üzemi általános költségnek nevezzük (ezen a mérlegsoron számoljuk el). A közvetlen költség és az üzemi általános költség összege pedig megadja a szűkített költséget.

Egy cég működtetésével összefüggően felmerülnek a fentebb felsoroltakon túl egyéb költségek is, ezek a vállalati általános költségek (például az adminisztráció), a cégnél jelentkező teljes költség már ezt is tartalmazza (a szűkített költség és a vállalati általános költségek összege tehát). 

Vigyázat, a költségek felmerülés helye és költségviselője szerinti kategorizálása nem azonos a költségnemek szerinti csoportosítással. Amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen erőforrásokra költünk pénzt, akkor a költségnemekről beszélünk. Noha bizonyos költségnemek egyértelműen köthetők bizonyos költségkategóriákhoz, mégsem feleltethetők meg egy az egyben egymásnak. Az anyagköltség egy költségnem és az anyagköltségek egy része szinte biztosan közvetlen költség lesz, hiszen abból készül a termék. Ez részben a bérköltségre elmondható, hisz a gépsor mellett álló operátornál egyértelmű, hogy közvetlenül a termék előállításához kapcsolódik az a költség (a bére és annak járulékai), amelyet részére, illetve utána a vállalkozás kifizet, de az adminisztráción dolgozók bérét már jellemzően nem lehet egy konkrét termékhez kötni.