Kamatos kamat

A kamatos kamat a kamat kamata. Ilyenkor az adott időszakra vetített kamat tőkévé válik, és a következő időszak kamatát már erre az új tőkeösszegre állapítják meg.

A kamatot általában egy évre vetítve határozzák meg, de kérdésként vetődik fel, hogy mi történik mondjuk a futamidő második évében. A második év kamata kiszámítható az eredeti tőkeösszeg alapján is, de úgy is, hogy az első évi kamat hozzáadódik a tőkéhez, és erre vetítjük a második év kamatát. Ilyenkor beszélünk kamatos kamatról. Kamatos kamatozásnál tehát a kamatunk is kamatozik. 

Ez pedig nagy különbség. Ha 100 forintot adunk kölcsön éves 10 százalékos, de nem kamatozó kamatra öt évre, akkor az 5. év végén 150 forintot kapunk vissza, illetve erre számítjuk ki a törlesztőrészleteket. 

Ha azonban kamatos kamatra adjuk ugyanezt a kölcsönt, akkor az első év végén a tőketartozás 110 forintra emelkedik, így a második évben a 10 százalékos kamat már 110 forintra vetül, azaz 11 forint lesz, a harmadik évben pedig 121 forint 10 százaléka, azaz 12,1 forint. Ilyen módon az 5. év végén 177,2 forintot kell kapnunk, illetve úgy határozzuk meg a törlesztőket, hogy ennyi legyen azok végösszege. A különbség ebben a példában 27,2 forint, pedig egyaránt 100 forinttal indultunk, szóval tényleg nem mindegy, hogy milyen szabályok szerint játszunk.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kamatciklust, aminek végén a kamat tőkévé válik, azaz maga is kamatozni kezd, nem csak egy évben lehet meghatározni. A világban léteznek olyan kötvénykonstrukciók, ahol a kamatok már fél év után tőkévé válnak, és maguk is kamatozni kezdenek, ebből pedig még magasabb visszafizetett végösszeg adódik a teljes futamidőre. 

Ha kölcsönt nyújtanánk valakinek, vagy még inkább, ha hitelt veszünk fel, észnél kell lenni, hogy kamatos kamatot vagy nem kamatos kamatot számítunk fel, vagy fizetünk majd vissza.