Cash-flow terv / Likviditási terv

A cash-flow-terv a pénz áramlását mutatja, azt, hogy a vállalkozásban mennyi pénz van és milyen bevételek, illetve kiadások lesznek a jövőben. A pénzügyi terv része, de annál szűkebb területre, a pénzállomány változására fókuszál.

A cash-flow-terv a cég várható likviditási helyzetét vázolja, azaz párhuzamosan mutatja be a bevételeket és a kiadásokat egy adott időszakra, tipikusan egy évre vonatkozóan, hiszen a cash-flow-terv a pénzügyi terv része, amit általában évekre lebontva készítenek el. A cash-flow-terv azért lényeges, mert ennek segítségével látható, mikor mennyi pénz áll a cég rendelkezésére. 

A cash-flow a jelenre is megadható, ehhez általában elég ránézni a bankszámla egyenlegére és a házipénztárra. Ennél fontosabb, hogy a cash-flow-terv segítségével jó eséllyel meg lehet becsülni, hogy jövő hónapban, amikor például egy nagyobb kiadás várható, lesz-e miből kiegyenlíteni azt (mert addigra például bejön a pénz egy korábbi üzletből). 

A cash-flow-terv segítségével az is látható, hogy várhatóan mikor nincs pénz a tervek megvalósítására vagy induló vállalkozásnál az is, mennyi időre nyújt stabil finanszírozást az induló tőke. Ehhez természetesen az kell, hogy a lehető legpontosabban becsüljük meg a várható kiadásokat és bevételeket, ne hagyjuk, hogy a reményeink vezessék a kezünket, amikor beírjuk a számokat a táblázatba. 

Egy kisvállalkozás esetén a cash-flow-terv lényegében egy Excel tábla. Legegyszerűbb formájában a táblázat oszlopai az előttünk álló hónapok, lehetőleg legalább 12. A sorok előbb a bevételek, aztán a kiadások, mégpedig tételesen. Minden hónap első sora a nyitó egyenleg, ezt követik a különböző bevételek, amiből a legfontosabb nyilván az értékesítés árbevétele, de természetesen máshonnan is érkezhet pénz a cégbe (pl. elszámolhat a bank kamatot az ott tartott tőkére). Ezután jön a bevételek összesítő sora minden hónapra.

A költségsorokat célszerű a fix költségekkel kezdeni és ezekre is képezni egy összesítő sort, mert amikor a bevételek erre is alig adnak fedezetet, akkor nagyon el kell gondolkodni, hogyan tovább. A „változó költségek” rubrika a táblázat leggyakrabban frissítendő része lesz, mert mindig akad valami, amivel nem lehetett előre számolni. Fontos, hogy csak a pénzmozgással járó költségeket jelenítsük meg, például az amortizáció nem része a CF-tervnek, hiszen az nem jár pénzmozgással. Ez az oka annak is, hogy a cash-flow-tervbe mindig célszerű beépíteni némi tartalékot a váratlan kiadásokra.

A CF-tervnek tartalmaznia kell a nem költségként jelentkező pénzmozgásokat is. Ilyen lehet például a hiteltörlesztés vagy egy beruházás ellenértékének kifizetése. 

A cash-flow-terv természetesen elkészíthető akár hetekre, sőt akár napokra lebontva is. Erre akkor lehet szükség, amikor az alaptervben a cash-flow közelíti a nullát vagy mínuszba fordul. Ilyenkor célszerű részletesebb tervet készíteni az adott időszakról, hogy ne érhesse meglepetés a céget, és lehessen előre gondoskodni pótlólagos forrásokról, forrásbevonási lehetőségekről: ilyen lehet a faktorálás és persze a hitel felvétele is.