0%

EU egységes piac / Belső piac / Single market / Internal market

Az EU egységes belső piaca a tagállamok piacainak olyan együttesét jelenti, amely minőségileg más, mint pusztán a tagállamok hazai piacainak összessége.

Az Európai Unió egységes piaca négy szabadságjogra épül, ezek – személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgása – korlátozásmentes érvényesülését az uniós jogharmonizáció és jogegységesítés, valamint számos további uniós intézmény (pl. az Európai Bizottság és az Európai Bíróság) biztosítja.

A közös piac helyett egységes piac igénye a 80-as évek közepén fogalmazódott meg, és több száz uniós jogszabály megalkotását követően 1993. január 1-jén valósult meg. Újabb csatlakozásokkal a piac azóta is folyamatosan bővült és folyamatosan mélyült, és mélyül újabb piaci szegmentumok uniós jog alá vonásával (pl. egységes szolgáltatási piac, egységes közbeszerzési piac, egységes digitális piac, és mind nagyobb hangsúlyt kap az egységes piac szociális pillére is).

A korabeli Közös Piac (Európai Gazdasági Közösség – EGK) és az immáron több mint negyedszázados egységes piac különbözősége a leglátványosabban az áruk szabad mozgásában mutatkozik meg. 1993 januárjában eltűntek ugyanis a tagállamok közötti vámhatárok (a vámok már 1968-ban), az egyes küldemények megállás és minden formaság nélkül lépik át az országhatárokat a vámhatárral körülvett egységes piacon belül. Megszűntek a belső vámellenőrzések, eltűntek a belső határokon a vámhivatalok. 

Az egységes piac olyan nyitott térséggé vált, ahol a tagállamok nemzeti jogszabályait számos uniós jogszabály harmonizálja (pl. áfa, jövedéki termékek, környezet, fogyasztói jogok, szakképesítések elismerése stb.) vagy uniós rendelet egységesíti (pl. vegyi anyagok, élelmiszer-biztonság, geoblocking tilalma stb.), elméletileg jelentősen megkönnyítve a több tagállam piacán is dolgozó vállalkozások marketingkutatásait az egyes célpiacok üzleti környezetének szabályozottságára vonatkozóan. 

Ehhez az egységes piachoz csatlakozott Magyarország 2004-ben, jogszabályait az uniós joghoz, kereskedelem-, verseny- és agrárpolitikáját az EU közös politikáihoz igazítva, majd részt vállalva újabb uniós jogszabályok, újabb formálódó uniós szakpolitikák alakításában.

Vállalkozóként jó, ha tudjuk, hogy az EGT-tag EFTA-tagállamok (melyek nem EU-tagok) a 90-es évek elején kötött EGT-megállapodás értelemében átveszik az unió egységes piacára vonatkozó jogszabályokat (ha azok címe alatt az „EGT-vonatkozású” szöveg szerepel). Vállalkozóként ezért a napi üzleti munka szempontjából az egységes piac fogalmát tágabban értelmezhetjük, és az üzleti munka számos területén az EU 27 tagállama helyett 30 országban mozoghatunk, viselkedhetünk azonos vagy harmonizált szabályok szerint. (Nem ez a helyzet pl. a vállalatalapítás vagy a közvetlen adózás területén, ahol az unió sem rendelkezik még harmonizált szabályokkal.) 

Az egységes piacot nem szabad összetévesztenünk a schengeni térséggel, utóbbi az EU-tagországok számát tekintve kisebb, mint az egységes piac (néhány tagállam még nem csatlakozott), ugyanakkor nagyobb is, minthogy nem EU-tagállamok is tagjai. Ezért is nem azonos a schengeni térség határa és az egységes piacot körülölelő uniós vámhatár.

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.

Kapcsolódó témák








Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!