0%

Vám

Egy szuverén állam (gazdasági integráció) vámhatárán áthaladó árura kivetett adó, amely a költségvetés bevételeit növeli. Az egyik legrégebbi állami bevételi forrás.

Vámok alatt évtizedek óta szinte kizárólag importvámokat értünk, jóllehet a vámhatárt egy áru háromféleképpen is átlépheti: bejön, kimegy vagy áthalad egy ország területén. 

Csak kivételes esetben lehet azonban egy állam érdeke, hogy exportált termékei külföldi versenyképességét kiviteli vámokkal rontsa (pl. tiltóvámok, egyes monopoltermékeknél ún. fiskális vámok). Nem vetnek ki vámokat az államok az országukon áthaladó tranzitárukra sem, forgalomelterelő hatásuk csökkentené a fuvarköltségekből, autópályadíjakból eredő bevételeiket. 

A vám a gazdaság-, illetve kereskedelempolitikai célok megvalósításának egyik legfontosabb állami eszköze. Importkorlátozás mellett (tiltó vám) vámok kivetésével az importált termékek származási hely és fontosság szerint is megkülönböztethetők (differenciált vámok). 

Védővámmal az importáru megdrágítható, a hazai gyártású versenytermék piaci pozíciója javítható; segíthető egy fejlődő, magas költségekkel termelő iparág megerősödése (nevelő vám); veszteséges iparág hazai termelése fenntartható (piacbiztosító vám). 

Az importvámok növelik az importáru belföldi árát, minthogy az importőr számára a fizetendő vám költség, amelynek valamilyen formában meg kell térülnie. 

A vámpolitika megvalósítása összehangolt eszközrendszert: vámjogszabályok, vámtarifák és származási szabályok együttes alkalmazását feltételezi. 

A vámjogszabályok (az Európai Unióban: Uniós Vámkódex) összefoglalják az adott állam valamennyi vámszabályát, fogalmakat értelmeznek, eljárásokat szabályoznak (pl. vámáru, vámutak, vámeljárási módok, vámkezelés, vámkivetés mikéntje stb.). 

A kereskedelmi vámtarifa (az Európai Unióban a kizárólag online elérhető ún. TARIC) tartalmazza az adott állam területére beérkezhető importáruk vámtarifaszámát, megnevezését, a kivetendő vámok mértékét vagy értékét. 

A származási szabályok pedig rögzítik, mely országok termékei élvezik a legnagyobb kedvezményes elbánást, mely országok áruira alkalmazható kedvező, ún. preferenciális vám, és mely országok termékei részesülnek vámmentességben (esetleg mely országok áruit sújtják büntető vámok). 

Vámkivetéssel az importárukra számos megkülönböztetés érvényesíthető. Az importvámok mértéke szerint a hazai termelők versenyhelyzete javul vagy romlik, ha pedig két különböző ország exportáruit eltérő mértékű vámokkal terhelik, a külföldi versenytársak a vámot kivető ország piacán eltérő versenyhelyzetbe kerülnek.

A világkereskedelem 98%-át képviselő 183 államának vámszervezete tagja a Vám Világszervezetnek (World Customs Organization – WCO), melynek célja a globális kereskedelem biztonsága és könnyítése. A vámokkal kapcsolatban fontos globális szereplő a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation – WTO) is.

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.

Kapcsolódó témák


Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!