0%

Import

Olyan nemzetközi adásvételi ügylet, ahol a megvásárolt áru eladója mindig külföldi.

A külkereskedelmi ügyletek alaptípusa az adásvételi ügylet, amely az áru vagy a szolgáltatás vevője (importőr) nézőpontjából importnak (behozatalnak), eladója nézőpontjából kiviteli (export) ügyletnek minősül. 

Jó, ha tudjuk: az egységes piacon az EU-tagállamok vállalkozásai közötti adásvételi ügylet az uniós terminológia szerint nem import, hanem közösségen belüli vásárlás, a belső kereskedelemben megvalósuló ügyletek nem minősülnek külkereskedelemnek. A tagállamok vállalkozásai akkor hoznak létre külkereskedelmi ügyletet, ha üzleti partnerük harmadik országbeli. (Ez a helyzet a Brexit megvalósulásával az EU 27 és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi kereskedelemben is.)

Az import is (mint minden más ügyletkötés) jól elhatárolható szakaszokból áll: előkészítés, szerződéskötés, szerződésteljesítés. A feleknek egymásra kell találniuk, üzleti feltételeikben meg kell állapodniuk, azokat szerződésükben körültekintően rögzíteniük és teljesíteniük kell. 

Bár az import elsősorban külföldi áruk vásárlása, a fogalom nem azonosítható az áruimporttal. Egy importügylet tárgya lehet ugyanis munka importja (passzív bérmunka, azaz alapanyagunk külföldi feldolgoztatása), lehet projekt külföldiek általi felépíttetése és üzembe helyezése, és lehet az import egy reexport ügylet része is. Az import tárgya mind gyakrabban külföldi szolgáltatás igénybevétele vagy szellemi termék, szabadalom, licenc, know-how vásárlása.  

A tengerentúli kereskedelemben az import tárgya lehet áru feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapír (pl. Bill of Lading – B/L) vásárlása. Nevét adhatja „vevőként” titkolt reexporthoz egy harmadik ország kereskedője is (tranzit ügylet). 

Egyedi lehet az import a résztevők száma (pl. bizományi ügylet) vagy az áru ellenértéke okán is (az importőr a külföldi áruért áruval fizet – barter, bay back és más csereügylet). Az ügyletkötési technika és a helyszín is különlegessé teheti az importot (árutőzsdék, árverések, versenytárgyalások; közbeszerzéseknél az importőr státusza is). Sajátos lehet az import az ügyletkötési filozófia okán is (árutőzsdei spekulációs ügylet, hedgelés).

Érdemes tudnunk, hogy a direkt, illetve indirekt import kifejezések nem az ügylet típusára, hanem az ügyletszervezés módjára vonatkoznak. Direkt importnál a gyártó maga szerződik a külföldi exportőrrel, indirekt importnál hazai importkereskedőtől vásárolja meg a külföldi árut. 

Az importügylet feltételeit az egyes államok (esetleg külkereskedelmi törvényekben) rögzíthetik, megszabhatják, kik importálhatnak (tevékenységi engedély), mikor engedélyköteles a tevékenység. Mások az importot magas vámokkal vagy az ún. adminisztratív protekcionizmus eszközeivel igyekeznek korlátozni, nehezen teljesíthető importelőírások elé állítva a külföldi exportőrt (ami nem tévesztendő össze az importárukra vonatkozó állat- és növényegészségügyi vagy termékbiztonsági előírásokkal). 

A kereskedelempolitika importkorlátozó eszközei (főként a magas vámok) a WTO-tagok körében erőteljesen visszaszorultak, az egyes államok között időnként vámemelésekben megmutatkozó kereskedelmi háborúk ellenére is. 

A WTO főként vámcsökkentésekben megmutatkozó, liberalizációt eredményező multilaterális egyezményei (áruk: GATT, szolgáltatások: GATS, a kereskedelmi forgalom tárgyát képező szellemi termékek: TRIPS) mellett jelentős a TFA (Kereskedelemfejlesztési megállapodás) szerepe is számos ország importját olykor ellehetetlenítő, hetekben, hónapokban is mérhető bürokratikus vámadminisztrációjának felszámolásában. A kétoldalú és a regionális gazdasági tárgyú nemzetközi megállapodások vámmentességei, preferenciális vámjai is kedvező importlehetőségeket teremtenek a nemzetközi kereskedelemben. 

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 6.

Kapcsolódó témák





Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!