Másodlagos azonosító
Az azonnali fizetések rendszerének indulása óta bárkinek lehetősége van arra, hogy másodlagos banki azonosítóként regisztrálja e-mail-címét vagy telefonszámát, cég esetében az adóazonosító jelét. Így az utalónak nem kell tudnia a számlaszámunkat.
Legfontosabb kapcsolódó témák
Smishing Egyéni vállalkozás / Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozói nyilvántartásA másodlagos azonosító azt jelenti, hogy a bankszámlaszámunk helyett egy másik, többek által ismert címre, a telefonszámunkra, az e-mail-címünkre vagy vállalkozás esetén az adószámunkra utalhatja a másik fél a pénzt, amit küldeni akar. Ehhez az azonnali fizetések rendszerének indulása óta csak annyit kell tenni, hogy a banknál másodlagos azonosítóként regisztrálni kell ezek valamelyikét.
A hétköznapi életben nagy könnyebbséget jelent, ha nem kell unos-untalan megadni vagy elkérni a másik fél bankszámlaszámát, elég annyit mondani, hogy nyugodtan utalhatja a pénzt mondjuk a telefonszámunkra.
Általában igaz, hogy kényelem és biztonság ellentmond egymásnak, így van ez a másodlagos azonosítónkkal is. A rosszindulatú támadónak eggyel kevesebb információt kell megtudnia rólunk ahhoz, hogy átvegye az irányítást a pénzügyeink felett, hiszen nincs szüksége a számlaszámra, elég olyan információkat beszereznie, amiket gyakran megadunk másoknak. Ha sikerül valahogy átregisztrálniuk a másodlagos azonosítónkat a saját számlaszámukra, akkor a nekünk szánt pénzek hozzájuk fognak befutni.
Hogy ez ne történhessen meg, mindig vegye komolyan a bank értesítéseit. A pénzintézetek minden alkalommal SMS-t küldenek, ha valamilyen módon megváltozna a másodlagos azonosítónk regisztrációja. Ha nem mi kezdeményeztük ezt, azonnal lépjünk kapcsolatba a bankunkkal, és töröljük az „ellopott” másodlagos azonosítót.
Ezen túl az általános információbiztonsági szabályok betartása sokat segít a biztonság megőrzésében. Soha ne adjuk át SIM kártyánkat másnak, ne hagyjuk ellenőrizetlenül a telefonunkat és általában semmilyen eszközt ne hagyjunk őrizetlenül, amin be vagyunk lépve a levelezési rendszerünkbe, és ne lépjünk be a levelezési rendszerünkbe mások eszközein sem.
A járvány kezdete óta nagyon megnőtt az internetes vásárlások aránya a világban, és ez sok lehetőséget tartogat az adathalászoknak is. Ők azok, akik rosszindulatú weboldalakra mutató linket tartalmazó hamis e-mailekkel, telefonhívásokkal akarnak olyan információkhoz jutni rólunk, amiket felhasználva átvehetik az ellenőrzést a gépünk, a telefonunk, vagy akár a bankszámlánk felett.
Néhány egyszerű szabály betartásával ez is jórészt kiszűrhető. Gondolkodjunk világos fejjel fél percet, mielőtt bármit megnyitunk vagy bármire válaszolunk. Keressük a választ arra kérdésre, ki és miért kérheti az adott csatornán az adatok megadását.
Ha szokatlan a megkeresés vagy a legkisebb kétely is felvetődik azzal kapcsolatban, hogy logikus-e, ami éppen most történik, akkor ne válaszoljunk, ne nyissunk meg semmit. Ehelyett inkább próbáljuk meg más csatornán megkeresni azt a szolgáltatót vagy bárkit, akinek a nevében keresnek. Ha pedig telefonon jön a megkeresés, a helyes válasz az, hogy „Adjon meg egy számot, visszahívom.”
Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 24.