Közép-magyarországi régió / KMR

A Közép-magyarországi régió (KMR) Magyarország központi régiója, Budapestet és Pest megyét foglalja magában. E besorolás az ott működő vállalkozások szempontjából azért is fontos, mert az ország többi részétől eltérő pályázati lehetőségeket jelent számukra.

Pályázói szemmel nézve a regionális besorolás a különféle vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázatoknál az operatív programok szintjén jelenik meg. A korábbi pályázati ciklusban, azaz 2014–2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a KMR régión kívül, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pedig a KMR régióban megvalósított projekteket támogatta általában kevésbé kedvező feltételekkel.

2018-ban azonban a KMR régió ún. NUTS 2 szinten (erről lásd lentebb) kettévált, ennélfogva Budapest és Pest megye többi része immár két különálló régiónak számít a támogatáspolitika szempontjából. Emiatt a jelenlegi 2021–2027-es ciklusban a GINOP PLUSZ pályázatai által támogatott projektek Budapest kivételével egész Magyarország területén megvalósulhatnak.

Eddig a lényeg, az azonban, hogy ez miért is van így, már egy kicsit bonyolultabb. 

A NUTS (Nomenclature des unités territoriales statistiques) egy olyan, az Eurostat által létrehozott statisztikai célú rendszer, amely az EU regionális fejlesztési politikájához egységes területi beosztást határoz meg. A NUTS minden EU-tagállamot NUTS 1 szintű nagyrégiókra oszt fel, amelyek mindegyike alacsonyabb szintű NUTS 2 területi egységekre osztódik, ezek alatt pedig a NUTS 3 szintű területi egységek találhatók. 

A NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három NUTS 1 nagyrégióra oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország (KMR).

A NUTS 2 szintre besorolt régiók jelentik az EU regionális fejlesztési politikájának tervezési, beavatkozási alapegységeit. Ennek a besorolásnak a „tétje” a régió számára elérhető uniós források mértéke és azok felhasználásának szabályai, melyet a régió egy főre eső GDP aránya határoz meg. A legtöbb támogatást a kevésbé fejlett, ún. konvergenciarégiók kapják, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU GDP-átlagának 75%-ánál. 

A régiós besorolást az EU – tagállami kezdeményezés alapján – időről időre felülvizsgálja. 

2018-at megelőzően a NUTS 2 szintű besorolás tekintetében Magyarország területe hét régióra bomlott: Közép-Magyarország (KMR), Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A központi régió (KMR) kivételével Magyarország összes többi régiója konvergenciarégiónak minősült. A gazdaságilag fejlettebb Budapest miatt a Közép-magyarországi régió viszont egyre kevesebb támogatásra volt jogosult, miközben a régión belül Budapest és Pest megye között két és félszeres a fejlettségbeli különbség az egy főre jutó GDP tekintetében.

2018 óta viszont a KMR régió már csak az eggyel magasabb, ún. NUTS 1 szinten értelmezett a regionális politika szempontjából, azaz NUTS 2 szinten viszont két régiónak számít, s ez teremti meg az alapot arra, hogy Pest megye (Budapesten kívüli) vállalkozásai a kevésbé fejlett régiók jogosultsági szabályai szerint kaphassanak támogatást.