Agilis módszertan

Az agilis módszertan a vállalatok hatékony működését célzó keretrendszer, amely a személyes együttműködésen, a feladatok részekre bontásán és a részfeladatok minden elemét elvégezni képes csapatok létrehozásán alapul. A módszer a szoftverfejlesztésből indult, de mára számos más ágazatban is meghonosodott.

A 2010-es években világszerte hódító útra indult az agilis módszertan. Ez egy olyan működési keretrendszer, amelytől a cégek okkal remélhetik a hatékony működést, az innovatív és jó ügyfélélményt nyújtó megoldások kialakulását a cégen belül. 

Az agilis módszertan a szoftverfejlesztésből indult, nem véletlenül. A szakmát gyakran érte az a – nem igaztalan – vád, hogy a projektek késedelmet szenvednek, a tervezettnél drágábbak, a végül leszállított szoftver pedig nem szolgálja megfelelően a megrendelőt. Vezető szoftverfejlesztők egy csoportja éppen ezért 2005-ben megfogalmazta az Agilis Kiáltványt, amely 12 alapelvben fogalmazta meg a szektor működésének új elveit. 

Az agilis módszertan azóta számos követőre lelt, és mára nemcsak a szoftverfejlesztésben alkalmazzák sikerrel, hanem számos más szektorban is. 

Az agilis módszertan több egyformán lényeges alapvetésre épül. Ilyen a munka szakaszokra bontása, és az egyes szakaszok végtermékének definiálása, a különböző tudású szakemberek csapatokba szervezése egy-egy részfeladat végrehajtására, az ügyfél bevonása a munkába, az egyes munkafázisok külön-külön átadása, a régi rutinok és a feladattervek folyamatos felülvizsgálata, és az azoktól való eltérés lehetőségének biztosítása. 

Ahogyan ezt a divatos és több szektorra kiterjedő módszertanoknál (pl. a lean vagy a design thinking) már megszoktuk, az agilitás terjedésével az értelmezési tartománya is kiterjedt és átalakult. Ma már nagyon messze vagyunk a szoftverfejlesztők 12 pontjától, és az agilitás afféle mindenre jó gyógyírként szerepel a vállalati közgondolkodásban. 

Pedig az agilis módszertan nagyon is szisztematikus gondolkodást és szemléletet igényel, aminek középpontjában a vállalati folyamatok ízekre szedése, leírása és újragondolása áll. Ez azért is hasznos tevékenység, mert a folyamatok tisztázása minden digitalizációs stratégia alapja, ilyen értelemben sem meglepő, hogy az agilitás a szoftveriparból indult. 

A folyamatok újragondolása nélkül az egyes fejlesztések, automatizációs törekvések öncélúvá válhatnak, nem illeszkednek a vállalat egészébe vagy jövőképébe. Ezt elkerülendő agilis módszertanban a különböző területek szakértői együtt dolgoznak, mert ez az alapja az üzleti silók felszámolásának. Ebben az értelemben az agilis módszertanra való áttérés egy változásmenedzsment-projekt is egyben, igazi vállalati kultúraváltás.  

Fontos tudni azonban, hogy az agilis módszertan szabályai szerint a 6-9 főnél nagyobb teamek nem tudnak hatékonyan együttműködni, ezért, ha úgy látjuk, hogy egy feladat elvégzéséhez ennél nagyobb csapatra van szükség, akkor a megfelelő megoldás nem a nagyobb csapat létrehozása, hanem a munka további szakaszolása.