Idegen forrás

Egy vállalkozás idegen forrása a különféle szerződésekből származó kötelezettségeinek pénzben kifejezett értéke – legyen az egy felvett hitel vagy egy már beérkezett, de még ki nem fizetett alapanyag ellenértéke.

Egy vállalkozás mérlegének egyik oldalán a források állnak, ezek egyik fő összetevője a saját tőke, a másik pedig a követelések, azaz idegen források. A követelések között jelenítünk meg minden olyan aktuálisan fennálló tartozást, ami valamilyen múltbeli eseményből eredeztethető és később kifizetéssel jár.  

Az idegen forrás sokféle lehet, ide soroljuk a vállalkozás hiteleit, de a munkabéreket vagy a beérkezett alapanyagok még ki nem fizetett ellenértékét is. Sőt itt jelennek meg a tulajdonosoknak kifizetendő összegek is, amikor a társaság dönt az eredmény felosztásáról és azon belül az osztalékról. Ha a vállalkozás valamire előleget vesz fel, azt is a kötelezettségek közé kell könyvelni. 

A kötelezettségeket alapvetően a rendelkezésre állási idő alapján különítjük el, így beszélhetünk rövid és hosszú lejáratú kötelezettségekről. Előbbiek közé azokat soroljuk, ahol a fizetési kötelezettség esedékessége 12 hónapon belül van, minden más a hosszú lejáratú kötelezettségek alá sorolandó. Világos, hogy minden hosszú lejáratú kötelezettség idővel rövid lejáratúvá válik.