Fizetésképtelenség
Azt a céget nevezzük fizetésképtelennek, amely nem képes megfizetni szállítójának vagy hitelezőjének az esedékes tartozását.
A fizetésképtelenségnek két oka lehet: az egyik, ha a vállalkozásnak adott időpontban nincs elég pénzeszköze ahhoz, hogy a tartozását megfizesse, bár vagyona – ha azt pénzzé tenné – még fedezné a lejárt tartozás kifizetését. Ezt alapvetően egy, igaz, valószínűleg igen súlyos cash-flow problémának is tekinthetjük.
A fizetésképtelenség másik oka, amikor az adós vagyonának értéke kisebb, mint a lejárt tartozása, azaz ha pénzzé tenné a teljes vagyonát, akkor sem tudná kifizetni tartozását. Ez utóbbi esetet nevezzük vagyonhiánynak.
Előfordul persze, hogy csak hanyagságból nem történik meg a kifizetés. Ilyenkor sokszor elég egy telefon vagy egy e-mail, és az adós cég máris fizet. Ha ez nem segít, az adós társaságnak fizetési felszólítást kell küldenünk. A fizetési felszólításban meg kell jelölni a követelés jogalapját, összegét és a fizetés utolsó határidejét. A levelet tértivevényesen kell kézbesíteni az adósnak. Az utolsó fizetési felszólításnak fontos formai és tartalmi követelményei vannak, megírásába célszerű ügyvédet bevonni.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy ezek barátságtalan gesztusok és a jövőbeli együttműködés alapját ássák alá, de ha egy cég nem fizet, érdemes ellenőriznünk a különböző cégfigyelő rendszerekben, hogy indult-e vele szemben végrehajtás vagy fizetésképtelenségi eljárás, vagy van-e adótartozása. Ha ezek bármelyike fennáll, azonnal lépni kell, nem érdemes megvárni, amíg a társaság vagyonhiányos helyzetbe kerül.
A felszámolási eljárás megindításának szigorú követelményei vannak. A lejárt tartozásnak meg kell haladnia a 200 000 forintot és szükséges, hogy az adós elismerje, illetve ne vitassa tartozását. A teljesítés határideje legalább húsz napja lejárt és az adós írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette a kifizetést. Ha az adós vitatni kívánja tartozását, annak az utolsó fizetési felszólítás előtt kell megtörténnie.
A fizetésképtelenséget szokás csődnek is nevezni, de a csődeljárás egészen más lapra tartozik. A csődeljárásban az adós társaság haladékot kap tartozásai megfizetésére és lehetőséget kap a hitelezőivel való megállapodásra. Ha a csődegyezség nem jön létre, akkor megindul a felszámolási eljárás. Akár csődeljárásban, akár felszámolási eljárásban születik döntés az adós társaság vagyonáról, a vagyonból csak azok a hitelezők részesedhetnek, akik részt vettek az eljárásban.
Utoljára szerkesztve: 2021. július 28.