Adóév

Azt az időtartamot, amely után a vállalkozásnak beszámolási kötelezettsége keletkezik, adóévnek nevezzük. Ez legtöbbször megegyezik a naptári évvel, de nem minden esetben igaz: ebben az esetben erre figyelni kell nagyobb pénzmozgásoknál, például beruházások tervezésekor.

Az adóév az az időtartam, amelyre vonatkozóan a számviteli törvény szerint beszámolókészítési kötelezettség áll fenn a vállalkozások esetében. Minden vállalkozásnak, működjön az akármilyen formában, évente beszámolót kell készítenie az adóévben folytatott tevékenysége pénzügyi eredményeiről. Az adóév persze a legtöbb esetben megegyezik a naptári évvel, vagyis január 1-től december 31-ig tart. 

Bizonyos esetekben ugyanakkor az adóév eltérhet a naptári évtől. Ez főleg szezonális okok miatt fordulhat elő, de arra is van példa, hogy egyes cégek hagyományaik miatt választanak maguknak a naptári évtől eltérő adóévet. 

A szezonális okokra jó példa a mezőgazdasági, turisztikai területen működő vállalkozások tevékenysége, ahol nem lenne életszerű januártól decemberig számolni a forgalmat. A tradicionális okok pedig jellemzően olyan multiknál állnak fenn, amelyeknek anyavállalatai egy-két évszázada is működnek, és hozzák magukkal a naptári évtől eltérő üzleti évüket. 

Az adóév jelenti az alapját annak az időtartamnak, amelyre nézve adóznunk kell. Fontos, hogy az adózási kérdésekben az adóév számít, és nem a naptári év. Ha ez a kettő nem egyezik meg, akkor a cégformaváltásokat, átalakulásokat, beruházásokat is az adóév figyelembevételével kell végrehajtani. 

Az adóévnek az elméleti időszakon kívül ugyanis abban lehet gyakorlati jelentősége, hogy bizonyos bevételeket vagy kiadásokat hova számolunk el. Például teljesen legális módszer az adózás tudatos tervezésére, ha egy kiadást néhány nappal előbbre hozunk, hogy egy adott adóévben lehessen elszámolni, vagy épp ellenkezőleg: kicsit eltoljuk, ha azt már a következő adóév adatai között szeretnénk látni.