Usability teszt / UX teszt / UX kutatás

A felhasználó és a szolgáltató/gyártó terméke közötti interakció mérésére, fejlesztésére szolgáló kutatásokat nevezzük összefoglaló néven UX vagy usability kutatásoknak. Ezek mindegyikének kiemelt pontja, hogy a tesztalanynak találkoznia is kell az érintett felülettel, itt nem lehetséges az „elméleti” adatgyűjtés.

Az elmúlt másfél-két évtizedben erősödött meg az a szemlélet a gyártók között, hogy a termékek, szolgáltatások sikerességében nem csupán az adott termék primer tulajdonságai játszanak szerepet, hanem a napi használat közben az alkalmasság, a kézreállóság mértéke. Ez jelentheti akár a csomagolás, a feliratozás vagy éppen a termékutasítás témakörét, de a kezelőfelületek értékelése is tárgya ezeknek az elemzéseknek. 

Ugyan manapság ez a fogalom a leggyakrabban az internetes felületek UX fejlesztése – azaz user experience design – fejlesztése, elemzése során merül fel, de a módszertant alkalmazni lehet (és szokták is) a termékfejlesztés, design számos más folyamatában is. 

Nem csupán lakossági vizsgálatokban kerül elő a UX kérdése: nagy hatékonyságnövelést lehet elérni akár kisebb változtatásokkal egy telefonos ügyfélszolgálaton, ha olyan adatrögzítő, beviteli felületet fejlesztenek, aminek a menürendszere, logikája az éppen adott feladathoz, célhoz igazított, kézreálló. Éppen ezért eredetileg ezek a kutatások az IT-fejlesztésekhez kapcsolódtak, onnan eredeztethetők.

A UX kutatások elsődleges célja, hogy feltárja azokat a sajátosságokat, amelyek a vizsgált eszköz és a felhasználó között zajlanak: hogyan veszi kézbe a szeletes csokit, hol próbálja meg kibontani vagy éppen mit néz meg először egy autó műszerfalán. A beszéltetés, kérdezés az egyik sajátossága az ilyen vizsgálatoknak, hiszen itt minden apróságnak jelentősége lehet, amit akár a felhasználó sem tudatosít magában.

Minden UX kutatásban igyekeznek rögzíteni az eseményeket, gyakran arra is kérik a megkérdezettet, hogy kommentálja, éppen mit miért végez: miért kattintott a képernyőn az adott gombra/linkre/dobozra, miért nem egy másikra. A rögzítés ma már kamerával, illetve számítógépes eszközök esetén képernyőmozgást rögzítő szoftverrel történik. 

A vizsgálatok során adott kérdések/feladatok alapvetően két irányból közelítenek: egyrészt a spontán felfedezést szimulálják, amikor nem adnak konkrét feladatot, pl. egy webshop felületének a használatakor, csak annyi hangzik el, hogy nézzen körül az adott shopban. Ezek a módszerek elsősorban azokon a felületeken célravezetők, amelyeket a használó nem egy direkt céllal keres fel (pl. befizetni egy csekket vagy megírni egy levelet). Itt nagyon sokat ad hozzá a tervezők munkájához, ha látják, hogy milyen mintázatokat, irányokat követnek a felhasználók.

A másik cél esetében feladatokon keresztül tesztelnek 1-1 megoldást a kutatók. Ilyenkor egy konkrét cél megvalósításához vezető utat figyelik, és általában mérik a megoldáshoz szükséges időt is. Ezt a logikát követik a callcenterek, banki munkatársak, ügyfélszolgálatok szoftvereinek tesztelésekor, de a webshopok fizetési felületein is. Ezekben az esetekben a fejlesztési cél az „akadályok” felismerése és elhárítása, ezzel növelve a valószínűségét az egyes tranzakciók megvalósulásának.

A UX kutatások a kvalitatív vizsgálatok közé tartoznak, ennek oka, hogy nem nagy átlagokat, részcsoportok arányait keresik, hanem sokkal inkább típusokat, eljárási módokat. Ennek az is a következménye, hogy a mintavétel, kiválasztás fő szempontja a felhasználók eltérő céljai vagy kulturális beállítódása, képzettsége: ha például egy webes felületet kell tervezni, amit elsősorban csekkbefizetésre használnak, akkor ott egy idősebb, képzettebb és fiatalabb, alacsonyabb iskolai végzettségű interjúalanyra is szükség lehet.

Utoljára szerkesztve: 2021. augusztus 25.

Kapcsolódó témák





Kapcsolódó gyűjtemények

Utoljára megtekintett fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!