Topline / Gyorsjelentés

A kutatások első, rövid eredményeit tartalmazó összefoglalóját nevezik topline-nak. Ebben a legfontosabb benyomások már szerepelnek, de még nem készült el minden elemzés, értékelés, így az ottani kijelentések még gyakran változhatnak.

Amikor valaki kutatást készít, akkor az egyik legfontosabb gyakorlati szempont a módszerek választásában és a vizsgálatkor a határidő. A megbízás és szerződéskötés csúszhat, sőt a kérdőív készítésekor vagy a csoportok szervezésekor is gyakori a késés, ahogy a külsős adatbázisokhoz való hozzáférés is akadályokba ütközhet. Mindezektől függetlenül a megbízó (legyen a végrehajtó a vállalaton belül vagy éppen külsős) ragaszkodik a végső időponthoz mint szállításhoz – legtöbbször nem is puszta akadékoskodásból, hanem azért, mert a piackutatás, elemzés jellemzően további döntések, tervezési lépések hátterét teremti meg.

A gyorsabb szállítás érdekében jelent meg a kutatások kivitelezői körében még évtizedekkel korábban a topline alkalmazása, amelynek eredete a kvalitatív kutatásokra vezethető vissza, ahol rendszerint már az utolsó interjúk után 1-2 nappal átadnak eredményeket, első megállapításokat a kutatók. 

A topline lényege, hogy az adatbázisok, interjúk első átnézése során kialakult benyomásokat összegzi a kutató egy rövid, maximum 2-3 oldalas kivonatban. Ez formailag nem egyezik meg a későbbi kutatási jelentéssel vagy tanulmánnyal, hiszen ilyenkor még sem a végleges megállapítások, sem az állításokat alátámasztó vagy illusztráló grafikonok, idézetek, utalások nem készültek el – éppen ezért jellemzően rövid tőmondatok, esetleg néhány alapmegoszlás kerül be a jelentésbe.

Amikor egy megrendelőnek sürgősen van szüksége topline-ra, akkor a kutatók munkáját azzal tudja segíteni (és ezzel a gyorsabb munka mellett a minőségét is javítani ennek a gyorsjelentésnek), ha előre, a tervezés vagy éppen az adatfelvétel idején már jelzi, hogy egyrészt vár egy ilyen összefoglalót, másrészt (és ez a fontosabb) a kutatóval együtt kigyűjtik, hogy milyen kérdésekre vár érdemi választ ebben a gyorsan, 1-2 nap alatt elkészülő anyagban. 

Jó tudni, hogy a kutatóknak általában van egy megszokott ütemezésük arra, hogy milyen módon, sorrendben veszik végig az elemzés során a kutatási témákat. (Nem lehet ugyan egyértelmű sorrendet felállítani, mert mindenki kicsit maga szabja meg a rendet, de a sorrendben jellemzően a demográfiai adatokkal kezd mindenki – ellenőrzendő az adatbázist –, majd következnek a kulcskérdések megoszlásai, ezután egyes fejezetek értelmező, magyarázó változói, végül a kisebb érdekesebb válaszok.) Ha viszont kap egy olyan listát, hogy melyik 4-5 kérdés vagy témakör a legfontosabb, akkor azt veszi előre, és képes belőle a megrendelőnek legfontosabb megállapításokat kigyűjteni.