Sharing economy / Megosztáson alapuló gazdaság / Közösségi gazdaság

A megosztás gazdasága azon az elven alapszik, hogy nem minden általunk birtokolt eszközt használunk a nap minden órájában, és nem akarunk mindent megvenni, amit használni akarunk. Ilyen módon létrejön egy cserealap, amit megfelelő díj ellenében egymás rendelkezésére bocsáthatunk.

  • + Nem érdemes mindent megvenni, amit használni akarunk, alacsonyabb a tőkeigény.
  • + Jobban kihasználhatjuk, amink van.
  • + Használat arányosan fizetünk azért, amit igénybe veszünk.

  • - A megoldás alapja általában a közösségi értékelés, ami azonban veszélyes üzem.
  • - A monopolhelyzetbe kerülő szolgáltató az égbe emelheti a díjakat.

A sharing economy – közösségi gazdaság, vagy a megosztáson alapuló gazdaság - alapgondolata régi: ha van egy tárgyunk, eszközünk, pénz, tudás vagy szabad erőforrás, amire nincs 24 órában szükségünk, azt érdemes használatba adnunk másoknak. És fordítva: nem akarunk mindent megvenni, amit egyébként csak ideig-óráig használnánk. 

Az internet kora előtt az ilyen rendszerek leginkább szűk körben – általában pénzmozgás nélkül, barter alapon – működtek: elmentünk kalákába téglát rakni, aztán ők jöttek hozzánk kertet ásni. Kölcsönadtuk a létrát, de elkértük a fűnyírót.  

A digitalizáció, az internet azonban alkalmas arra, hogy sokkal több embert kössön össze, mint az ilyen szívességi hálózatok. Ráadásul lehetővé teszi, hogy a rendszerben megjelenjen a pénz is, mint elszámolási eszköz, mivel már nemcsak ismerősökkel és ismerősök ismerőseivel teremtettünk kapcsolatot, hanem vadidegenekkel is. Ezt az ugrást a bizalom felépülése tette lehetővé, amit a közösségi értékelés intézménye alapozott meg. 

Az internet és a közösségi értékelés tehát megnyitotta az utat a közösségi megoldások előtt. Így lettek online piactereink, lakáskiadó-, szállásfoglaló rendszerünk, autómegosztásunk, közösségi finanszírozó portálok, és minden egyebünk, ami előmozdítja egy jószág, egy tudás, vagy bármi más hatékonyabb kihasználását. 

Ezekben a modellekben a platformot egy harmadik fél építi ki és tartja fenn, aki némi jutalék fejében összeköti az adott szolgáltatást kínálókat és keresőket. Ilyen szolgáltatás ma már szinte mindenre létezik, ezért bármit csinálunk érdemes utánajárni, nincs-e az adott problémának valamilyen közösségi megoldása a neten. 

Látni kell azonban, hogy ami áldás az egyik oldalon, az kockázatokat hordoz magában a másikon. Ezek a megoldások nem illeszkednek az érintett iparág hagyományos piaci szereplőinek (szállodaipar, taxi stb.) tevékenységei kereteibe. Másrészt, ha így a szolgáltató, vagyis a harmadik fél túl nagyra nő, és monopol pozícióba kerül a piacon, akkor emelkedni kezdenek a közvetítői jutalékok, amíg valaki le nem másolja a rendszerét. 

Ugyancsak kockázati tényezővé vált maga a közösségi értékelés is. A vevők a mai világban mind jobban támaszkodnak egymás véleményére, ezért elég egy rossz értékelés, és máris sérül a kép, amit ki akarunk alakítani a vállalkozásunkról.

Utoljára szerkesztve: 2021. január 16.

Kapcsolódó dossziék

Kapcsolódó fogalmak

A Start Up Guide Galaxis támogatója a Magyar Fejlesztési Bank.
Ez a SUG Galaxis 1.0 nyilvános tesztüzeme. Az oldallal kapcsolatos észrevételeidet, javaslataidat örömmel fogadjuk a hibabejelentes@startupguide.hu címen!

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal.
Hivatalos állásfoglalásért mindig forduljon az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szüksége a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozna, kérjük jelezze nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!