Autorizáció / Authorizáció / Engedélyezés / Jogosultságkezelés

Az autorizáció során az azonosított felhasználó számára elérhető jogok engedélyezése történik. A folyamat során a rendszer megtilthatja vagy engedélyezheti a hozzáférést valamihez. A számítógépes rendszerek esetén az adminisztrátorok részletesen képesek beállítani, hogy ki mihez és milyen szinten férhet hozzá.

Az autorizáció a digitális és online környezetben rendkívül fontos dolog, ugyanis a fizikai távolságok és korlátok hiányában nehezen rendezhető egyéb módon, hogy az adott interfészekhez ki és hogyan férhet hozzá. 

Alapesetben az autorizációt megelőzi az azonosítás (autentikáció) folyamata, majd miután kiderült, hogy a felhasználó kicsoda, le lehet vezetni, hogy milyen jogosultságokkal rendelkezik, mit tehet meg és mit nem a rendszeren belül. 

Ezt a két mechanizmust közösen hozzáféréskontrollnak nevezzük. Többnyire az autorizáció és az autentikáció együtt jár, de elképzelhető az is, hogy névtelen, azonosítás nélküli felhasználó is rendelkezik bizonyos, korlátozott jogokkal, hozzáférésekkel, ilyenkor ez a két lépés elválhat egymástól.

A hozzáférések típusai is különbözhetnek, egy dokumentum esetében lehet egyszerű olvasási jog, amikor a tartalom megismerhető csupán, és adható módosítási, törlési jog is. A hozzáférés korlátozása történhet idő alapon is, például, ha valakinek csak havonta 10 órányi előfizetése van valamilyen szolgáltatásra. Továbbá korlátozható a használat lokáció alapján is, ilyenre példa, amikor bizonyos sportközvetítéseket vagy online filmtartalmakat csak bizonyos országból lekérve lehet lejátszani (de az EU-n belül például a webáruházak már nem alkalmazhatnak ilyen korlátozást).

A jogosultságkezelés minden vállalati, digitális rendszernek kritikus, alapvető része, anélkül nem lehetséges már kisebb szervezeteket és szolgáltatásokat sem működtetni. A hozzáférések korlátozásának célja lehet egyszerűen az, hogy egy információ megismerését akadályozza szélesebb körben, de tipikusan az is, hogy a felhasználótól megköveteljen valamilyen viselkedést. Például azt, hogy a tartalmakért cserébe minden hónapban fizesse ki az előfizetési díjat, vagy akár azt, hogy rendelkezzen valamilyen speciális szakértelemmel, amikor a hálózat működését befolyásoló beállításokhoz csak a kiképzett IT-biztonsági szakértő férhet hozzá.