Alapkamat / Jegybanki alapkamat
Az alapkamat az adott ország jegybankjának eszköze az általános kamatszint befolyásolására. Ez az a kamatszint, amin a bankok betéteket helyezhetnek el a jegybanknál, illetve amin onnan hitelt vehetnek fel.
A jegybanki alapkamat, avagy irányadó kamat az a kamatszint, amin a kereskedelmi bankok betétet helyezhetnek el vagy hitelt vehetnek fel a központi banktól. A jegybanki betéti, illetve hitelkamat közötti különbség az úgynevezett kamatfolyosó.
Az alapkamatot rendszerint az inflációnak és a gazdaság általános állapotának megfelelően határozza meg a jegybank illetékes testülete, a monetáris tanács. A monetáris tanácsok elsődleges feladata az infláció terelgetése egy előre meghatározott szint (az inflációs cél) irányába.
Az alacsony kamat jótékony a gazdaság számára, mivel megkönnyíti a hitelfelvételt, ami növekedésre ad lehetőséget a háztartások, a vállalkozások és az állam számára egyaránt. Ez persze a fogyasztás növekedését is magával hozza, ami viszont növekvő inflációt eredményez, ezért ilyenkor a jegybank kamatot emel. Ez a dolgok megszokott körforgása.
Az alapkamat csökkentése tehát a monetáris lazítás, az élénkítés eszköze, míg az alapkamat emelése a monetáris szigorításé. Az alapkamat változtatásán kívül a jegybankok más eszközökkel is hathatnak az elérhető pénzmennyiség szabályozására. Ilyen más eszköz lehet pl. állampapírok adásvétele vagy a bankok számára előírt tartalékolási ráta változtatása.
A mindenkori magyar jegybanki alapkamat itt nézhető meg.
Utoljára szerkesztve: 2021. július 28.