Közhitelesség / Közhiteles nyilvántartás

Honnan lehetünk biztosak benne, hogy az ingatlan tényleg azé, aki árulja? Honnan tudhatjuk, hogy a cégnek tényleg az az ügyvezetője, aki ezt mondja magáról? Erre valók a közhiteles nyilvántartások, melyek azért jöttek létre, hogy a gazdasági életet ne terheljék ilyen és ehhez hasonló bizonytalanságok.

Magyarországon a közigazgatási szervek és a bíróságok nagyjából 200 különféle közhiteles nyilvántartást vezetnek: olyanokat, mint az anyakönyv, a lakcímnyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartás vagy a gépjármű-nyilvántartás. Közülük egyesek – mint a cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás – kifejezetten azért jöttek létre, hogy a piaci szereplők számára biztonságot nyújtsanak. 

Az ilyen nyilvántartásokból bárki tájékozódhat – sőt a cégeket, ingatlanokat érintő ügyletek esetében egyenesen elvárt, hogy tájékozódjon. Ha valaki közhiteles nyilvántartás alapján szerez jogot, akkor a jóhiszeműségét senki nem vonhatja kétségbe.

A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokat mindenki köteles elfogadni; ha az adatok korrekciójára van szükség, akkor ehhez külön hatósági eljárás kell.