Hardver / Hardware

A hardver a számítógépek kézzel fogható szerkezete. A hardver határozza meg, hogy az adott számítógép mire képes, milyen programokat tud futtatni, megjeleníteni és milyen sebességgel.

A hardver alatt értjük a számítógép vagy bármilyen digitális adatfeldolgozásra alkalmas eszköz kézzel fogható részeinek összességét. Kicsit tágabb értelemben hardvernek nevezünk olyasmit is, amin ugyan nem futnak szoftverek, de adatfeldolgozó eszközök működését támogatják (például antennák, hűtőegységek).

A hardver épülhet egy külön erre a célra létrehozott házba (váz), ennek mérete és funkciói szerint beszélhetünk mondjuk asztali gépről, laptopról, tabletről telefonról vagy mondjuk autóelektronikáról.

Hardver és hardver között óriási különbségek vannak a különböző részegységek teljesítménye szerint, ezek összessége határozza meg, hogy az adott számítógép milyen szoftverek futtatására alkalmas, milyen más eszközökkel képes kommunikálni, és mindezt milyen sebességgel teszi.

Az alaplap fő feladata a processzor kiszolgálása és összekapcsolása az őt körülvevő eszközökkel. A processzor a számítógép központi része, ez értelmezi és hajtja végre a programutasításokat. Egy processzornak több magja (egymástól függetlenül is működni képes számítóegysége) lehet, ezek számával és teljesítményükkel írjuk le a gép számítási képességét.

A processzor teljesítményét gigahertzben adjuk meg, ami azt jelenti, hogy a mag tranzisztorai egy másodperc alatt hányszor tudnak ki/be, azaz 0-ról 1-re és visszakapcsolni. Mivel azonban a tényleges teljesítmény nemcsak ezektől függ, a processzor képességeit sokszor benchmarknak tekinthető bonyolult feladatok végrehajtásának sebességével mérjük.

A memória, avagy RAM a szoftverek futását segítő memóriaegység, amin egyszerre olvasható és változtatható az információ. A RAM tárolja a processzor által éppen használt utasításokat és a feldolgozásra váró adatokat. A RAM nem memória abban az értelemben, hogy leüríti magát, amint kikapcsoljuk a gépet. A RAM teljesítményét, információfeldolgozó képességét a sebességével gigahertzben, tároló kapacitását gigabájtban adjuk meg.

A hang- és videókártyák felelősek az információk analóg jellé alakításáért. Nagyon sok részegységből állnak, ezért teljesítményüket egy benchmarknak tekinthető bonyolult grafikai feladat végrehajtásának sebességével mérjük, vagy azt számoljuk, hogy hány képet képes generálni másodpercenként (FPS). A gép ugyancsak fontos egysége a tárhely (azaz ROM), ez az, ami hosszú távú memóriaként működik, és akkor is tárolja az adatokat, amikor a gép nincs feszültség alatt. Ezek ma már elképesztő mennyiségű adatot képesek tárolni, ezért teljesítményükre már nemcsak a giga, hanem terrabájtot (1000 gigabájt) is használjuk.