Bring your own device / BYOD

A BYOD olyan munkaszervezési forma, amelyben az alkalmazottak a saját eszközeiken (telefon, tablet, laptop) végzik a munkahelyi feladataikat. Így megoszlanak az eszközök költségei a munkáltató és a munkavállaló között, de mindez számos bonyodalomhoz vezethet.

Szinte mindenkinek van okostelefonja, és szinte minden szellemi munkát végzőnek van saját laptopja, miért kellene akkor neki irodai gép, hivatali telefon, vagy tablet is? Ezt a gondolatot ismerte fel számos vállalat, amikor a 2010-es évek elején lehetővé tette, hogy munkavállalói a saját eszközeiket használják a munkahelyükön is. Sőt, sok helyen hozzá is járultak a munkavállaló eszközbeszerzéseihez, mert egy hivatali gép biztosítása ennél sokkal többe került volna. 

A gondolat kézenfekvő, a megoldás láthatóan mindkét fél érdekeit szolgálja, hiszen ki szeretne két telefonnal, egy saját és egy hivatali telefonszámmal rendelkezni, és mindkettőt magával hordani? A kérdés persze nemcsak a munkahelyeken vetődik fel, hanem az oktatásban is: logikus gondolat az iskolai számítógéptermek felváltása a gyerekeknél szerencsés esetben amúgy is ott lévő tabletekkel, okostelefonokkal.

A BYOD (azaz magyarul: „Hozd a saját eszközöd”) megoldás azonban számos problémát vet fel. Hogyan őrizzük meg a cég kényes adatait, ha azok elérhetők az alkalmazottak eszközein is, vagy egyenesen onnan származnak? Mi garantálja, hogy az alkalmazott kilépésekor minden a cég számára fontos információ megmarad a társaság rendszereiben? Milyen kapukat nyit meg ez a megoldás a rosszindulatú külső behatolási kísérletek előtt, és milyen reputációs veszteséget okozhat, ha az alkalmazott a saját, de munkahelyen is használt eszközén keresztül helytelen dolgokat művel a neten? 

A rossz tapasztalatok miatt a világ számos nagyvállalata nagyon szigorúan szabályozza az eszközök egyidejű magán- és munkacélú felhasználását. A céges laptop külső kapcsolatait korlátozzák (nem lehet róluk külső eszközre adatot menteni, nem csatlakozhatnak bármilyen WiFi-re, nem lehet rájuk alkalmazásokat letölteni, stb.). Másutt – például a digitális oktatásban – nem ennyire rigorózusak a szabályok, és nem is célszerű azzá tenni őket. 

Ahol mégis lehetővé teszik a saját eszköz alkalmazását, ott is sokat kell költeni a BYOD házirend kialakítására, az alkalmazottak képzésére (mit tehetnek és mit nem) és a megfelelő biztonsági rendszerek alkalmazására. Ezen kívül a költségeket növeli, ha a cégek igyekeznek alkalmazásaikat hozzáigazítani a munkavállalók eszközein futó változatos és gyakran frissülő operációs rendszerekhez. Ha viszont nem ez történik, a munkavállaló komfortfokozata csökken.

Bár a koronavírus járvány miatt óriási mértékben megugrott a home office-ban dolgozók száma, maga a BYOD jellemzően megmaradt a kisebb cégek munkaszervezési megoldásának, ahol az adatok kockázatarányos védelme kisebb súllyal nehezedik a szervezet vállára.