Személyes adat

Az adatok között a személyes adatok különleges helyet foglalnak el: felhasználásuk közvetlenül is befolyásolhatja az érintett lehetőségeit, megítélését, sorsát. Ezért a személyes adatok gyűjtését, tárolását, átadását – összefoglalva: kezelését – szigorú jogi szabályok korlátozzák.

Az az adat számít személyes adatnak, ami egy adott természetes személlyel kapcsolatba hozható. Nyilvánvalóan személyes adat a név, a lakcím, az érintettről készült fénykép vagy hangfelvétel. Ugyanígy személyes adatot képeznek az érintett fogyasztási szokásai, preferenciái, ruhamérete vagy internetes böngészési előzményei is.

A jog ezeken túl is személyes adatként kezel minden olyan információt, ami akár közvetetten kapcsolatba hozható valakivel – így egy autó rendszámát vagy egy számítógép IP-címét is. Az anonimizált adat is személyes adat marad, ha a kapcsolata az érintettel bármilyen módon helyreállítható. 

A személyes adatok között különösen érzékenyek is vannak: ilyenek a faji vagy etnikai hovatartozásra, vallási, világnézeti meggyőződésre, szexuális életre vonatkozó adatok, vagy az egészségügyi adatok, illetve a biometrikus azonosítást szolgáló adatok. A jog az ilyen személyes adatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatosan a szokásosnál is szigorúbb követelményeket támaszt.  

Személyes adataival főszabály szerint mindenki maga rendelkezik: ezek jellemzően csak abból a célból és addig kezelhetők (gyűjthetők, tárolhatók, adhatók át, módosíthatók vagy törölhetők), amire az érintett engedélyt adott. Vannak persze kivételek, de ezeket törvény állapítja meg. 

A személyes adatok érintettjeinek – tehát azoknak, akikre az adatok vonatkoznak – az európai és a hazai jogszabályok alapján lényeges jogaik vannak az adatkezelőkkel szemben. Többek között

• megilleti őket az a jog, hogy tájékoztatást kapjanak róla, ki, milyen célból, milyen jogalapon és milyen adataikat kezeli;
• az esetek egy részében (ha az adatkezelést nem jogszabály írja elő) tiltakozhatnak személyes adataik kezelése ellen;
• ha azt tapasztalják, hogy kezelt adataik hiányosak vagy pontatlanok, helyesbíttethetik, kiegészíttethetik azokat;
• ha az adatkezelés jogellenes, indokolatlan vagy már okafogyott, kérhetik adataik törlését (erre gyakran mint „elfeledtetéshez való jogra” szoktak hivatkozni).

A személyes adatok kezelése kapcsán a legfontosabb jogszabály a GDPR, az Európai Unió adatvédelmi rendelete. Az ennek való megfelelés minden szolgáltató számára követelmény.

A személyes adatok kezelésének rendjével kapcsolatos panaszokat Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kezeli.