Teljes bizonyító erejű magánokirat

Nem minden iratnak egyforma az értéke, ha hatósági eljárásra, bizonyításra kerül a sor: a magánokiratok csak megfelelő formák mellett rendelkeznek komoly bizonyító erővel.

A bíróságok, hatóságok, közjegyzők által készített közokiratoknál a magánszemélyek, cégek iratai kevesebbet nyomnak a latban. Az egyszerű magánokiratok (különösebb formai kötöttségek nélkül papírra vetett dokumentumok) lényegében csak akkor szolgálnak bizonyítékként, ha senki nem vitatja őket. A jog azonban meghatároz bizonyos formákat, amelyeket betartva magánszemélyek is bizonyításra alkalmas dokumentumokat készíthetnek: ezek a teljes bizonyító erejű magánokiratok. 

Teljes bizonyító erejű magánokirat készül, ha például az iraton a rajta szereplő aláírást két tanú hitelesíti. Ilyenkor a tanúknak nem az iratban megtett állításokat kell igazolniuk, csupán azt, hogy a rajta szereplő aláírás valóban az aláírótól származik. 

Teljes bizonyító erejű magánokirat a cégszerűen aláírt irat vagy a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum is. Teljes bizonyító erejű magánokirat ezek mellett még más formaságok betartásával is készíthető, ezeket a Polgári perrendtartás (a 2016. évi CXXX. törvény) határozza meg pontosan.  

A teljes bizonyító erejű magánokirat mindaddig hitelesen tanúsítja, hogy az aláírója a benne szereplő nyilatkozatot megtette, amíg ennek az ellenkezőjét valaki be nem bizonyítja.

A magánokiratokba vetett bizalmat a Büntető törvénykönyv is védi: aki hamis magánokiratot használ fel, bűncselekmény miatt felel.