Incoterms

Az INCOTERMS® a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara világszerte ismert és alkalmazott szokványgyűjteménye, melynek klauzulái a nemzetközi adásvételi ügyletek egyik lényegi szerződéses feltétele, a fuvarparitás kialakításában segítenek.

A nemzetközi kereskedelemben az exportőr és az importőr sokszor földrésznyi távolságban van egymástól, ezért a szerződésük tárgyát képező áru fuvarozási költségei és a fuvarozással kapcsolatos kockázatok jelentősek lehetnek. Alku és erőviszonyok kérdése, hogy ezeket miként osztják meg egymás között, megállapodásukat a szerződés fuvarparitás feltételében rögzítve.  

A fuvarparitás tehát az a földrajzi pont, ameddig egy áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok az eladót terhelik, és ahol e költségek és kockázatok átszállnak a vevőre. Meghatározása mind az üzleti kalkuláció, mind az egyértelmű feladatmegosztás szempontjából az egyik leglényegesebb szerződéses feltétel.

Az ismétlődő üzleti gyakorlatok földrészenként, illetve országonként már a 19. században kialakítottak hárombetűs rövidítéseket a fuvarozási költségek és a fuvarozási kockázatok megosztásra, tartalmukat az üzletemberek ismerni vélték, ezért szerződéskötéseikben elegendőnek tartották e rövidítések alkalmazását. 

A legelterjedtebb rövidítéseket egységes tartalommal megtöltve a párizsi Nemzetközi Kamara először 1936-ban tette közzé INCOTERMS elnevezéssel (International Commercial Terms – Nemzetközi Kereskedelmi Kifejezések), klauzuláival megelőzve az egyes rövidítések eltérő értelmezéseiből adódó vitákat. Az INCOTERMS tartalmát az évtizedek során a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) többször módosította, az INCOTERMS® 2010 záradékait 2020 januárjától az INCOTERMS 2020® váltotta fel. 

Az INCOTERMS® nem jogszabály, alkalmazása a szerződésben nem kötelező, szokvány jellegű kifejezésgyűjtemény, ajánlás a világ üzletembereinek. A szerződő felek szabadon döntik el, alávetik-e szerződésüket az INCOTERMS-nek. Az ott felsorolt jogok és kötelezettségek az eladót és a vevőt csak akkor kötelezik, ha szerződésükben kifejezetten hivatkoznak magára az INCOTERMS-re, és annak az általuk választott évjáratára (pl. FOB Hamburg INCOTERMS 2020).

Az INCOTERMS® 2020 szokványgyűjtemény 11 záradék közötti választást kínál. Ezek egy része csak vízi (tengeri és folyami) áruszállításnál értelmezhető: 

FAS – Free Alongside Ship (hajó oldala mellé helyezve); 

FOB – Free on Board (bérmentve hajóra rakva); 

CFR – Cost and Freight (költség és fuvarköltség); 

CIF – Cost Insurance and Freight (költség, biztosítás és fuvarköltség). 

A többi záradék valamennyi fuvarozási módnál (kombinált fuvarozásnál is) alkalmazható: EXW – Ex Works (eladó telephelye); 

FCA – Free Carrier (bérmentve fuvareszközbe rakva); 

CPT – Carriage Paid To (fuvarozás fizetve …-ig); 

CIP – Carriage and Insurance Paid To (fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig); 

DAP – Delivered at Place (leszállítva meghatározott helyre); 

DPU – Delivered at Place Unloaded (leszállítva meghatározott helyre kirakodás nélkül); 

DDP – Delivered Duty Paid (leszállítva, vám fizetve). 

Valamennyi záradék részletezi mind az eladó, mind a vevő kötelezettségeit az árufuvarozás egyes kérdéseit tekintve (pl. fuvareszköz, hajótér rendelése, berakodás, kirakodás, ezek költségei), eladó által benyújtandó, a teljesítést igazoló okmányok (pl. Bill of Lading pl. akkreditívnél), kockázatviselés, szállítmánybiztosítási szerződéskötés stb.